2001. március 4-e. Ez a dátum alighanem minden Kimi Räikkönen vagy Fernando Alonso-rajongónak ismerős, ezen a napon teljesítette ugyanis pályafutása első Forma-1-es versenyét a 2000-es évek elejének két meghatározó, 2021-ben még mindig az F1-ben versenyző pilótája. A Saubernél bemutatkozó 21 esztendős finn neve mellett ráadásul mindössze 23 db együléses formaautóval teljesített futam szerepelt, így nem is csoda, hogy állandó helyett csak ideiglenes superlicencet kapott. Ezzel szemben a 19 esztendős spanyol versenyző már bizonyította, hogy megérett az F1-re, neki így "csak" azért kellett aggódnia, hogy lesz-e mivel rajthoz állnia.
Räikkönen egy 2000-ben, a finn tv-nek adott interjúban azt mondta, ha minden jól alakul, akkor négy éven belül a Forma-1-ben versenyezhet. Ezzel szemben már 2001-ben bemutatkozhatott, miután menedzserei rávették Peter Saubert, hogy adjon neki tesztlehetőséget, ő pedig egyből meggyőzte az istállót a rátermettségéről. Az FIA-nak azonban voltak fenntartásai (teljesen érthetően, hiszen 15 hónappal első F1-es futama előtt Räikkönen még gokartokkal versenyzett), így csak ideiglenes superlicencet voltak hajlandóak adni a tapasztalatlan pilótának.
Räikkönent azonban nem kellett félteni, amire legkésőbb az Ausztrál Nagydíj szabadedzésein mindenki rájöhetett. A pénteki első tréningen a 12., a másodikon pedig már a 11. időt autózta. Noha csapattársától, Nick Heidfeldtől ekkor még jócskán el volt maradva – ami nem meglepő, hiszen akárcsak a szezon legtöbb pályája, a melbourne-i aszfaltcsík is teljesen ismeretlen volt neki – de
már ekkor látszott rajta, hogy jelét sem mutatja az újoncokra sokszor jellemző bizonytalankodásnak.
A szombati első edzést műszaki hiba miatt kihagyta, a másodikon azonban már így is Heidfeld előtt volt, hogy aztán az időmérőn a 13. rajthelyet szerezze meg, és mindössze 3 tizedet kapjon a jóval tapasztaltabb korábbi Forma-3000-es bajnoktól.
Vasárnap aztán eljött a nagy nap, élete első Forma-1-es versenye. Räikkönen ugyanakkor finoman szólva sem izgulta túl a dolgot és Jégemberhez méltóan (ezt a becenevet csak később kapta) a nyugodtnál is nyugodtabb volt, ami miatt kis híján lekéste az Ausztrál Nagydíjat: a csapat fél órával a rajt előtt nem találta sehol. „Aludt” – idézte fel Räikkönen eltűnésének okát Josef Leberer, a Sauber fizioterapeutája az F1.com-nak.
Mondtam neki, hogy »Kimi, néhány percen belül elrajtol az első versenyed!«. Mire ő, »Jaj, Josef, hadd aludjak még néhány percet.« Soha nem láttam ilyet korábban és azóta sem.
Elképesztően higgadt volt. Az ilyesmit nem lehet megjátszani, ez belülről jön. Úgyhogy hagytam aludni még pár percet, elvégre a pihenés fontos."
A 13. rajtkockából indulva Räikkönen végül hibátlan versenyzéssel a hetedik helyre hozta be az autót, Olivier Panis utólagos büntetésével pedig előbbre lépett egyet, így végrehajtotta azt, ami csak keveseknek jött össze: pontot szerzett élete első Forma-1-es futamán. A szezon során később még nyolc egységet gyűjtött a neve mellé, így 9 ponttal a tizedik helyen zárta az évet.
Mindennek pedig már húsz éve, a Jégember azonban még mindig itt van (közben kihagyott két szezont), és 312 futammal később, 41 évesen karrierje 19. F1-es idényére készül. Bölcsebben, érettebben, tapasztaltabban azt gondolná az ember, hogy ha lehetősége adódna néhány szót váltani 21 éves énjével, akkor megtenné, hiszen biztosan tudna olyan tanácsot adni a fiatal Räikkönennek, amitől az könnyebben boldogulna. Ő azonban nem így gondolkodik.
Nem mondanék semmit a fiatal önmagamnak
– jelentette ki a GPhírek kérdésére az Alfa Romeo 2021-es autójának bemutatóján. – Repül az idő, elég régen volt már. Később, a pályafutásom közepén néhány évre elszakadtam az F1-től, úgyhogy nem érződik 20 évnek. Akkoriban nem igazán tudtam sokat az F1-ről. Nyilván az előző évben teszteltem, valamint részt vettem a 2001-es szezon előtti teszteken, de a legtöbb helyszín új volt. Csak próbáltam tanulni és a lehető legjobb teljesítményt nyújtani, és végül minden rendben ment. Úgyhogy nem lenne mit mondanom a fiatal énemnek."
Végülis, mint azt láthattuk, elég jól boldogult tanács nélkül is.
Összesen négy újoncot avatott 2001. március 4-én az F1, Räikkönen mellett a CART-bajnokként és Indy 500-győztesként érkező Juan Pablo Montoya, illetve az Arrows színeiben bemutatkozó Enrique Bernoldi is aznap teljesítette első versenyét a királykategóriában. Na és persze ott volt Fernando Alonso, aki Montoya után a második legjobb pedigrével rendelkezett, mégis tőle várták a legkevesebbet.
Ennek oka, hogy az akkor még csupán 19 esztendős spanyol a Minardi pilótája volt, azé a csapaté, amely már évek óta a túlélésért küzdött, a 2001-es szezon előtt pedig nem sok híja volt, hogy csődbe menjen. Végül Paul Stoddart ettől megmentette az istállót, és két hónappal a szezonrajt előtt megvásárolta azt. Egy probléma volt csupán: autó még sehol.
„óAmit vettünk, az tulajdonképpen egy fa makett volt. Az egyetlen értékünk Fernando szerződése volt"
– emlékezett vissza Stoddart a Racefans-nek.
Alonso 1999-ben, megnyerte az Euro Open by Nissan sorozatot, majd 2000-ben a Forma-3000-ben versenyzett, ahol egy győzelmet ért el. Nem volt tehát annyira ismeretlen az F1-es csapatok előtt, mint Räikkönen, Flavio Briatore, a Benetton akkori csapatfőnöke pedig le is csapott rá. „Beszéltem Giancarlo Minardival (a Minardi alapítójával - a szerk.) Abban az időben a Renault eladásai nagyon erősek voltak Spanyolországban, talán Franciaország után a legjobbak. Giancarlo azt mondta nekem, hogy Fernando nagyon-nagyon jó, úgyhogy felhívtam Adrian Campost – idézte fel az eseményeket Briatore Peter Windsor YouTube-csatornáján arról, miként invitálta meg a fiatal versenyzőt és mentorát a lakásába. – Végül mindketten eljöttek a londoni házamba, és felajánlottam Fernandónak, hogy legyen a csapat tagja, és átveszem a menedzselését is.
Erre azt mondták nekem, hogy megfontolják az ajánlatot, mire én közöltem, hogy nem fontoltok meg semmit, hanem aláírjátok.
Mindketten aláírták a megállapodást, majd felhívtam Minardit, hogy kölcsön adjuk neki Fernandót."
Alonsóból így F1-es pilóta lett, de azt még ő sem nagyon tudta, hogy mivel fog rajthoz állni Ausztráliában. „Úgy döntöttem, hogy nincs időnk legyártani az autót az Egyesült Királyságban, ahol volt egy nagyon jó gyárunk a megfelelő eszközökkel és felszereléssel. Csak egyetlen esélyünk volt időben elkészülni, ehhez pedig Faenzában kellett dolgozni – mesélte Stoddart. – Ledbury-ből elreptettem oda 17 emberemet, bedugtam őket egy helyi hotelba, amelynek nem volt 17 szobája, úgyhogy osztozniuk kellett.
Az emberek éjjel-nappal dolgoztak, amikor valaki kimerült, visszament a hotelba, talált egy üres szobát és összeesett."
A Gustav Brunner által tervezett PS01-es kódjelű autó végül éppenhogy kész lett, a második kasztnit már Ausztráliában, a futam helyszínén tudta csak összeszerelni a csapat. Stoddart már azt is világbajnoki címmel felérő sikernek tartotta volna, ha legalább az egyik kocsi befejezi az első versenyt, ami végül meg is történt, Alonso a 12. helyen végzett.
Maga a kasztni egyébként nem volt rossz, a kozmetikázott Cosworth-motor, ami hajtotta, viszont ekkor már 3 éves volt, így a Minardi papíron sereghajtónak számított. Amennyiben Tarso Marues, vagy a Monzában őt váltó Alex Yoong eredményeit nézzük, az is volt, Alonso azonban még azt is kihozta a Minardiból, ami nem is volt benne. Az ausztráliai első szabadedzésen rögtön maga mögé utasított egy Benettont, mindkét Prostot, egy Arrows-t, egy BAR-t és a csapattársát, majd a szezon egésze során nem egyszer fordult elő, hogy a középmezőnyben csatázott. A pontszerzés azonban még nemi sem jött össze (akkor még csak az első hat kapott), legjobb eredménye a Német Nagydíjon elért, ma már pontot érő tizedik hely lett.
Räikkönenhez hasonlóan Alonsó is ott van még a mezőnyben (a 2001-es szezon tagjai közül már csak ők ketten), 39 évesen, 311 nagydíjjal a háta mögött pedig arra készül, hogy az Alpine-nal hozzátesz még párat az eddigi győzelmeihez.