SAO PAULO, BRAZIL - NOVEMBER 13: Valtteri Bottas of Finland driving the (77) Mercedes AMG Petronas F1 Team Mercedes W12 leads Max Verstappen of the Netherlands driving the (33) Red Bull Racing RB16B Honda and the rest of the field into turn one at the start during the sprint ahead of the F1 Grand Prix of Brazil at Autodromo Jose Carlos Pace on November 13, 2021 in Sao Paulo, Brazil. (Photo by Lars Baron/Getty Images)
Vágólapra másolva!
Sajtóértesülések szerint a tervezett hat helyett maximum három sprintfutam lehet az F1 idei szezonjában. Úgy tűnik, hogy az eredeti elképzelést a leggazdagabb csapatok követelése miatt legfeljebb jövőre lehet megvalósítani.
Bár tavaly megoszlottak a vélemények az újonnan bevezetett sprintfutamok sikerességéről, az tény, hogy pénzügyi szempontból jövedelmezőnek bizonyult a Forma-1 számára. Éppen ezért Stefano Domenicali, a sportág elnök-vezérigazgatója szerette volna elérni, hogy idén a három helyett hat sprintkvalifikációt tartsanak.
Az elmúlt hetekben azonban kétségek merültek fel afelől, hogy mindez megvalósítható-e. Zak Brown, a McLaren Racing vezérigazgatója elmondta, hogy a nagycsapatok, vagyis a Mercedes, a Red Bull és a Ferrari azt akarják elérni, hogy növeljék a jelenleg 140 millió dolláros költségplafont. Az amerikai üzletember arról is beszámolt, hogy az egyik istálló nem kevesebb mint ötmillió dollárt szeretne hozzáadni a mostani limithez.
Annak érdekében, hogy az idei sprintfutamok ne essenek teljesen kútba, az F1 kompromisszumos megoldást ajánlott fel:
az Auto Motor und Sport értesülései szerint a csapatok azt az információt kapták, hogy legfeljebb három sprintfutamot terveznek. A jelenlegi véleménykülönbségekkel a hat nem is lenne megvalósítható, ugyanis az idei évre vonatkozó (nem biztonsági kérdéseket érintő) szabályváltozások elfogadásához minimum nyolc istálló beleegyezése szükséges.
A hat szombati versenyt olyan módon valósították volna meg, hogy egészen az ötödikig minden alakulat futamonként 500 ezer dolláros kompenzációt kap, azon felül pedig minden alkalomra 150 ezret, vagyis jelen esetben összesen 2,65 milliót. A három élcsapat viszont nem elégedett meg ennyivel, az esetleges balesetekből származó károk miatt a költségplafon emelését követelték.
Pedig a tavalyi tapasztalatok azt mutatják, hogy a sprintversenyek nem kényszerítik ilyen jellegű extra kiadásokra a csapatokat. Egyedül Pierre Gasly törte össze komolyabban az autóját a monzai sprintfutamon, de azt is figyelembe kell venni, hogy ezek az egyik szabadedzést váltják ki, ahol nyilvánvalóan ugyanúgy történhetnek balesetek. „Annak a valószínűsége, hogy a harmadik szabadedzésen az egyik versenyző elrepül, majdnem ugyanolyan magas [mint a sprintversenyen]” – idézi Günther Steinert, a Haas csapatfőnökét az AMuS.
Ezt nyilvánvalóan a nagycsapatok is láthatják, tudhatják, de akkor felmerül a kérdés, hogy valójában milyen szándék vezérli őket.
A válasz sejthető, Steiner pedig ki is mondta. „Egyedül az érdekli őket, hogy megőrizzék az előnyüket a kisebb istállókkal szemben, amennyire csak lehetséges – jelentette ki. – Ezt csak magasabb költségplafonnal lehet megtenni.”
A csapatoknak a Motorsport Világtanács következő, február 14-i üléséig kell egyezségre jutniuk, de az biztos, hogy az F1 már így is jelentős összeget bukott, hiszen az istállókhoz eljuttatott dokumentumok alapján a hat sprintverseny tízmillió dolláros extra bevételt jelentett volna. Amennyiben a három sprintkvalifikáció megvalósul, az még nem dőlt el, hogy mely helyszínek adnak ezeknek otthont, de Tobias Grüner, az AMuS tudósítója saját Twitter-oldalán azt írta, hogy a szezonnyitó Bahreini Nagydíj hétvégéjén biztosan nem lesz szombati futam.
Bár szinte biztos, hogy a mostani idényre nézve elbukott az eredeti terv, de 2023-mal kapcsolatban már egészen más a helyzet. A jövő évre vonatkozó szabályváltozásokat ugyanis csak öt csapatnak kell elfogadnia (az F1 és az FIA mellett), így könnyen lehet, hogy a napokban az is eldől, hogy a következő évben megvalósul a hat sprintfutam.