A nagy idei technikai reformban az aerodinamikai változások viszik a showt, de aki elmulasztotta volna megtekinteni az eddigi autóbemutatók képeit, legkésőbb az első F1-es közvetítésben annak is kapásból fel fog tűnni, hogy megváltozik a kerekek kinézete. A felnik növekedése látványos, 13-ról 18 colosra változnak, de a kerekek átmérője összességében szintén nő, 660-ról 720 milliméterre, továbbá fedő kerül rájuk és egy légterelő idom föléjük. Olyan, mintha egy fánk méretét kicsit megnövelnénk, de a lyukát arányaiban jobban, és vékonyabb rétegben sütnénk ki a tésztát.
A versenyzés színvonalára részben azon keresztül fejthetnek ki pozitív hatást az új gumik, hogy a pilóták többet fognak hibázni, vagy épp nem hozzák ki a maximumot a felszerelésből, amíg alaposabban meg nem ismerik őket. Ne feledjük, tesztelni csak két pályán fognak a szezon előtt, a 23 versenyhétvégén számos új tényező, akadály fog megjelenni.
A Forma-2-ben már két szezont teljesítettek a nagyobb kerekekkel, a látvány többeknek ismeres lehet onnan. Sőt, az a különleges helyzet állt elő, hogy ebből adódóan négy fiatal pilótának (Cunoda Jukinak, Csou Kuan-jü-nek, Mick Schumachernek és Nyikita Mazepinnek) több tapasztalata lesz bizonyos dolgokról, mint a rutinos rókáknak, bár a Pirelli felkészülési programja során már szinte mindenki gyűjtött némi információt az új feltételekről, a hat tesztnapon pedig azonos szintről kezd ismerkedni velük a mezőny. Azt ugyanis fontos kiemelni, hogy
a Forma-1-hez teljesen új gumikeverékeket készített a Pirelli,
az F2-ben az elmúlt két évben versenyzők csak magukkal a nagyobb kerekekkel találkoztak. Max Verstappen előszeretettel gyakorol privát pályanapokon sportautókkal (akár a Hungaroringen is), illetve Fernando Alonso a WEC-ben tett kitérője során szintén 18 colos kerekekkel versenyzett, de ezek vélhetően nem adnak előnyt nekik, bár a spanyol bízik benne, hogy valamennyit azért mégis.
A nagyobb kerékméret nagyobb tömeggel jár, több mint 10 kilóval nő az autó rugózatlan tömege (elöl guminként kb. 3, hátul 4. kilóval). Ezt a hírek szerint a pilóták már megérezték a kormányzás során, és a szerelők feladatát is szó szerint nehezíti. A tavalyi tesztek alapján viszont a címvédő Verstappen úgy gondolja, vezetési szempontból a látószögből nagyobb kitakart rész a meghatározó.
A legnagyobb különbség az, hogy romlik a kilátás az ülésből a nagyobb kerekek miatt.
– vélte a Red Bull autóbemutatóján. – Nehezebb lesz megfelelően eltalálni a szűk kanyarok csúcspontját. Ami a vezetést illeti, ott egyszerűen csak kevesebb tapadást éreztem, de ehhez majd hozzászokunk." Az új autó bejáratásán a Williams versenyzője, Nicholas Latifi egyetértett a megállapítással.„Valóban romlott a kilátás néhány kanyarban, attól függően, mennyire megyünk rá a belső oldalára."
Mások több változásra számítanak. „Nagyobb lesz a kihívás. Szélesedik a gumik működési tartománya, főleg hűvös időben érzem jobbak őket, de könnyebben megcsúsznak, elsősorban a gyors kanyarokban" – nyilatkozta a ferraris Charles Leclerc az F1 hivatalos oldalának az új gumikkal való utolsó gyakorlása után. Az Aston Martin pilótája, Lance Stroll arra gyanakszik, a jelenséget az okozza, hogy amikor az aszfalttal a korábbinál nagyobb felületen érintkező gumi extra tapadása elfogy, az hirtelen megcsúszás formájában jelentkezik, és ezt nehezebb megfogni, mint eddig.
Cunoda hasonló élményekről számolt be. „Az autó mozgását sokkal jobban megérezzük, élesebbek az irányváltások. A hosszú etapokon teljesen más érzés vezetni, mint a korábbi 13 colos kerekekkel" – mondta a csapata által közzétett interjúban.
A romló kilátás következményeit valószínűleg az utcai pályákon érzik meg leginkább a pilóták, ahol több helyen centikre fordulnak el a faltól, vagy már épp tudatosan súrolják őket; ez már a szezon második helyszínén, Szaúd Arábiában kihívás elé állítja őket. Az egyik Forma-2-ben versenyző barátjára hivatkozva Lando Norris rámutatott, hogy a fő utánpótlás-sorozatban „egyes helyeken bójákat kellett kihelyezni a védőkorlát tetejére, mert azok alacsonyabbak voltak, mint a 18 colos kerekek, és a pilóták nem látták tőlük a korlátot."
A pilótáknak szokni kell az új feltételeket és az alkalmazkodókészség fontos lesz. Ahogy a mérnököknél is, akiknek más jellemzőket kell figyelembe venni a tervezésnél és a beállításoknál.
A gumiréteg kiterjedése és oldalfalának mérete csökkent – úgynevezett alacsony profilt kapott –, cserébe masszívabb lett, hogy a vékonyabb felületen elviselje a hatalmas terhelést. Ennek egyik következménye, hogy a korábbinál kevésbé kell felfújni őket, az oldalfal alacsonyabb nyomás mellett is biztonságosan kitart.
Az alacsony profil függőlegesen kevésbé rugalmas, így az autó felől erősebben, kevesebb tompítással adja át a kormánymozdulatokat és a fékezési erőhatást a gumiknak (a féktárcsák mérete is nő), az aszfalt felől pedig az egyenetlenségeket. Lágyabb futóművekre van szükség, hosszabb rugóúttal.
Mindez lényeges változás a felfüggesztés beállításainál, és az eddig bemutatott autók alapján örömteli, hogy az alapvető koncepcióban különböző irányba indultak el a csapatok.
A McLaren például a megszokott gyakorlattal szakítva az első futóműnél vonórudas, a hátsónál nyomórudasat alkalmaz. A kétféle megoldásról 2012-ben készült cikkünkben (a második alfejezetben) olvashatnak részletesen, de a lényeg, hogy mindkét választás eltérő előnyökkel és hátrányokkal jár a menetdinamikát, az aerodinamikát és egyéb tényezőket, nem utolsósorban a gumikezelést tekintve.
Várhatóan több elfékezést látunk, amíg a csapatok kikísérletezik a megfelelő beállításokat, illetve a pilóták ráéreznek a fékerő adagolásának új módjára.
„Köridőben a korábbi gumik jobbak. Az újak nehezebbek lesznek, kisebb tapadást nyújtanak, rosszabbak a menettulajdonságaik" – magyarázta a Mercedes mérnöke, James Allison, úgy saccolva, hogy minden más feltételt azonosnak tekintve az új gumik körönként 1-2 másodperccel lassítják az autókat.
Az aerodinamikára szintén máshogy hatnak a nagyobb kerekek, és nem pusztán a megváltozó méretükkel. A merevebb fal miatt kevésbé fognak lötyögni, így kanyarodásnál másképp terelik oldalirányba és hátra a levegő útját, márpedig ennek irányítására nagy hangsúlyt fektettek a tervezők az elmúlt években; a padlólemez, diffúzor és a különböző terelőlapok működése nagy mértékben kapcsolódott hozzá. Ahogy mindjárt kitérünk rá, ennek lehet pozitív hozadéka.
Mario Isola, a Pirelli sportigazgatója elmondta, hogy a legfrissebb benyomások alapján az új gumik hajlamosak alulkormányzottságot okozni.
Általános visszajelzés volt a versenyzők részéről az alulkormányzottság. Úgy látszik, a hátsó gumi sokkal erősebben tapad.
– idézte őt a Motorsport.com, bár figyelmeztetett, hogy ezt "öszvér" autókon tapasztalták, nem a ténylegesen az új szabályokhoz készített modelleken.
Amellett, hogy mindenki fejest ugrik az ismeretlenbe és ez mindig izgalmas, több tényező segíti a szorosabb küzdelmet. Többek közt sokan ezt várják attól, hogy egységesen a BBS szállítja a felniket, így nem lehet egyedi megoldásokat bevetni rajtuk a teljesítmény növelésére, valamint a gumik enyhébb áramláskeltő hatásai is csökkenti a mozgásteret és a különbségeket.
A nagyobb felnikre kerülő új gumikeverékek kifejlesztésénél elsődleges szempont volt, hogy jobban bírják a hőterhelést, egy másik autó nyomában haladva ne kerüljenek ki gyorsan a működési ablakból és veszítsenek látványosan a teljesítményükből. Ezt remélhetőleg az aerodinamikai paraméterek is megtámogatják.
Isola úgy véli, 2022-ben még gyakoribbak lesznek az egy kerékcserés stratégiák, ám ha az előzési lehetőségek javulnak a pályán, ez nem baj, mert akkor nem főleg a depóban próbálják ezt megoldani a csapatok.
Érdekes figyelni, hogy az elévágás a továbbiakban annyira hatékony fegyver lesz-e, mint eddig,ugyanis a gumik felmelegítése nehezedik a paplanok engedélyezett hőmérsékletének csökkentésével (az első abroncsoknál 100 °C-ról 70-re, a hátsóknál 80-ról 70-re viszik le).
Szintén öszvérautókkal szerzett élmény, de az utolsó teszteken a pilótáknak meggyűlt a baja a kemény keverékek üzemi hőfokra hozásával, több kör kellett hozzá. A gumiban lévő nyomás is jelentősen emelkedett ezalatt, ami gyorsan változó körülményeket okoz a vezetésben. „4-5 PSI eltérésről beszélünk a kezdeti értékhez képest" – nyilatkozta a Pirelli sportigazgatója az Auto Motor und Sportnak.
Esőben, hűvösebb időben, alacsony gumiterhelésű aszfaltcsíkon (pl. Szocsiban) tehát sűrűbben fordulhatnak elő melegítési gondok. A helyzetet fokozza, hogy megnő a távolság a felni és a fékek között, így utóbbi kevesebb hőt juttat az abroncsokhoz.
Jövő héten, február 23. szerdán indul az első háromnapos tesztperiódus, amelyen a csapatok elkezdik felmérni, hogyan viselkednek valójában a gumik, a viselkedésük mennyire hasonlít az előzetes becsléseikhez.
A felkészülés számokban
A Pirelli 36 napon és több mint 20 ezer kilométeren át tesztelt, mielőtt döntést hozott a gumik végleges specifikációjáról, amit több mint 10 ezer óta próbapados és 5000 ezer órányi szimulációs vizsgálatta egészítettek ki. A kifejlesztett gumifajták száma meghaladta a 70-et, a pályán ténylegesen kipróbáltaké a 30-at, összesen 392 garnitúrát használtak el. 9 csapat és 19 versenyző segítette a munkát, utóbbiak közül 15-en az aktív mezőnyből.