Az Emilia Romagna Nagydíj hétvégéjén a Mercedesnek nemhogy javulnia nem sikerült, de az időmérő, illetve a sprintfutam az amúgy sem rózsás szezon eddigi mélypontját jelentette. Bár a W13-as száraz körülmények között papíron gyorsabb, mint a középmezőny többi autója, ezt a forgalomban George Russell és Lewis Hamilton sem tudta kihasználni, így mindketten az első tízen kívülről kezdik meg a versenyt.
Az idősebbik brit versenyző nincs hozzászokva az ilyen helyzetekhez, hiszen pályafutása során szinte mindig olyan autót kapott, amellyel minimum dobogós helyekért, de inkább futamgyőzelmekért lehetett harcolni. Az egyetlen kivételt egy körülbelül fél évig tartó időszak jelentette, és a 37 éves pilóta ahhoz az autóhoz hasonlította mostani munkaeszközét.
Vannak, akik azt mondják, soha nem volt rossz autóm
Hamilton a McLaren MP4-24-esre célzott, amellyel az idény első kilenc futamán mindössze háromszor szerzett pontot, a következő nyolc viadalon viszont kétszer nyert, valamint további három alkalommal állhatott fel a pódiumra, és egyszer vezető helyről, egyszer pedig a harmadik pozícióból kényszerült feladni a küzdelmet. Hamilton akkor címvédőként kezdte meg az évet, ám csapapata túlságosan is optimista volt az ideihez hasonlóan új korszakot jelentő idény előtt.
„2009-ben a harmadik évemet töltöttem ebben a sportágban, és teljesen új autók voltak – folytatta. – A szabályok értelmében ötven százalékkal kisebb leszorítóerőnk volt [az előző évhez képest], így ennek megfelelően tervezték meg az autót. Emlékszem, januárban vagy februárban visszatértem a csapathoz, és a vezető aerodinamikusok, valamint az istálló első emberei azt mondták, »máris elértük a céljainkat«, én meg azt gondoltam, hogy »ez nem hangzik jól«. Akkoriban viszont még nem volt tapasztalatom. Aztán elérkezett az első teszt, és láttuk, hogy mások majdnem annyi leszorítóerővel rendelkeznek, mint az előző idényben.
[A csapat vezetői] kijelentették, hogy »a fenébe, dolgoznunk kell, hogy visszanyerjük ezt«. A megoldás a dupla diffúzor volt, és végül eljutottunk oda.”
Bizonyos szempontból van párhuzam az akkori McLaren és a mostani Mercedes között, bár utóbbi esetben nem feltétlenül a csapattagok bízták el magukat, hanem a sajtó egy része vizionálta, hogy a rendkívül keskeny oldalszekrényekkel rendelkező autó letarolja az idei szezont. Ez nem így lett, de az okok eltérőek voltak a 13 évvel ezelőtti esethez képest.
„Most más a helyzet, mert a csapat ezúttal nem volt elbizakodott – magyarázta Hamilton. – Nem tudtuk, hogy ki, hol lesz. A tervezésnél rendkívül innovatívak voltak, a szélcsatornánkban pedig az látszott, hogy hatalmas leszorítóerővel rendelkezünk, de sajnos a pályán ez nem mutatkozott meg. A szélcsatornában például nem volt pattogás, ott viszont találkoztunk ezzel a jelenséggel. Mindezt sokkal nehezebb orvosolni, mint ahogyan azt elképzeltük. Azonban ez nem öl meg, hanem csak erősebbé tesz minket, és így vagy úgy, de meg fogjuk találni a megoldást.”
Ugyanakkor semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a közeljövőben fog megtörténni, így pedig az idei bajnokság szempontjából már hiábavaló lesz. Hamilton a sprintfutam leintése után elismerte, hogy nincsenek harcban a végső győzelemért, amivel a Mercedes csapatfőnöke is egyetértett.
A negyedik versenynél tartunk, és valószínűleg a mostani jelenti a mélypontot