A dögunalmas monacói verseny lassan senkit sem érdekel már

Forma-1, Monacói Nagydíj, Sergio Pérez, Red Bull
MONTE-CARLO, MONACO - MAY 29: Sergio Perez of Mexico driving the (11) Oracle Red Bull Racing RB18 on track during the F1 Grand Prix of Monaco at Circuit de Monaco on May 29, 2022 in Monte-Carlo, Monaco. (Photo by Mark Thompson/Getty Images)
Vágólapra másolva!
Ennek az évnek a végén lejár a szerződése a Monacói Nagydíjnak, így 2023-ban már nem biztos a szereplése a versenynaptárban. A hercegségnek hétvégén bizonyítania kellett volna ahhoz, hogy meghosszabbítsák a jelenlétét az F1-ben – az időjárás meg is adta a lehetőséget, ám végül ez a futam sem hozott túl sok izgalmat. Szüksége van-e az új amerikai tulajdonosnak a dögunalmas, de óriási tradicíóval rendelkező versenyekre, vagy egy huszárvágással lesöprik a tábláról ezt a nagydíjat? Ennek jártunk utána.

Szavazzon!

Ön megtartaná a Forma-1-es Monacói Nagydíjat?

Noha a versenyzők nagy része nem örült a vasárnap délutáni zápornak, a szurkolók lelkesedhettek, hogy végre nem csupán vonatozást fognak látni a következő két órában, hanem a vizes aszfalt miatt lesznek előzések is. Azonban mivel természetesen a pilóták biztonsága az első, ezért a versenybírók úgy döntöttek, halasztják a rajtot – pedig a szakadó eső biztosan óriási kalamajkát és izgalmat hozott volna a futamnak.

Esőben nem láthattuk versenyezni a pilótákat vasárnap, mert vagy piros zászlós, vagy biztonsági autós fázis akadályozta őket ebben Forrás: AFP/Andrej Isakovic

Mikor pedig hosszas várakozás után elindult a verseny,

a táv első felén kizárólag Pierre Gasly biztosította az érdekességeket

– ő is csak amiatt tudott többet is előzni, mert minden mindegy alapon az AlphaTauri felvállalta az átmeneti esőgumikat. Ezután következett a Ferrari melléfogása, miszerint Charles Leclerc-rel későn reagáltak a Red Bullra, ráadásul először nem is száraz pályás abroncsokat tettek fel a monacóinak – ennek viszont nincs köze a pályához, ez bárhol megtörténhetett volna.

Mick Schumacher hatalmas balesete volt az egész futam legkiemelkedőbb pillanata,

a piros zászlós fázist követően viszont harmincnyolc körig nem történt semmi. Semmi!

Lando Norris bokszkiállása a leggyorsabb kör megfutása érdekében volt az egyetlen érdekes momentum az utolsó órában. Lehet mondani, hogy a négy éllovas szoros befutója is izgalmakat hozott, de valljuk be:

hiába Sergio Pérez gumikopása, nyilvánvaló volt, hogy hacsak nem hibázik hatalmasat, Carlos Sainznak esélye sincsen ellene.

Hasonló történt 2019-ben: Lewis Hamilton végigpanaszkodta a táv második felét, de Sebastian Vettelnek egyszer sem volt lehetősége elmenni mellette.

Egy óriási baleset volt a futam legszembetűnőbb pillanata, ahogy az Monacóban lenni szokott Forrás: AFP/Christian Bruna

Hiszen ez a Circuit de Monaco fő tulajdonsága: ha nem hibázol, nem fognak megelőzni.

Tavaly a futam első körét követően 0, azaz nulla darab előzés történt a pályán.

Ha pedig a 2017 és 2019 közötti versenyeket tekintjük, ott 3, 4 illetve 2 alkalommal cserélt sorrendet az aszfalton két pilóta. Összehasonlításképpen: az idei év első hat futamán 238 előzés történt, míg ha 2011 és 2021 között a pályánkénti átlagos előzésszámot tekintjük, Monaco az utolsó előtti helyezettet (Imola, 23) is 13-mal múlja alul. Érdekesség: ebben az időszakban

Kína 9 versenyen átlagosan 72 előzéssel áll az élen – ezt Monaco is fel tudja mutatni, a gond az, hogy 2012 és 2021 között összesen történt éppen ennyi a hercegségben.

Sokat elmond, hogy a szakemberek és a pilóták legnagyobb része azt nyilatkozza szinte minden egyes évben, hogy nagyon szeretnének továbbra is a hercegségben versenyezni, mert imádják a körülményeket és a helyszín romantikáját annak ellenére, hogy egy kicsit sem szabad hibázni a szűk pályán megrendezett rendkívül hosszú futamon.

De mindig hozzáteszik: valamin mindenképpen változtatni kell Monte-Carlóban – bár nem tudják, mi lenne a legjobb megoldás.

Verstappen (jobbra) a futamot követően is elmondta: „nem számít, milyen gyors vagy a versenyen, mert úgysem tudsz előzni" – ezt egyedül Gasly (balra) tudja cáfolni a mostani vasárnap alapján Forrás: AFP/Sebastien Bozon

Persze nem minden az előzés az autóversenyzésben: a taktikai eszközök, a stratégiai háttér legalább ilyen fontos, a legtöbben mégis a látványos jeleneteket várják vasárnaponként, különösen az élmezőnyben. Ezt azonban itt nem kapják meg – és az egyre nagyobb és nagyobb autók sem segítenek ebben.

Ha az elmúlt húsz Monacói Nagydíjat tekintjük, 13-szor nyert az élről induló versenyző, 3-szor a másodikként, 4-szer pedig a harmadikként rajtoló. A dobogósok kivétel nélkül az első hét rajthelyről startolók közül kerültek ki, és 2003 óta Leclerc volt az első pole-pozíciós pilóta, aki nem a pódiumon zárta a versenyt – és valljuk be, az ő helyezése is a Ferrari rossz stratégiáján múlott. Olyan viszont, hogy valaki ne előnyösebb boksztaktikával, hanem a pályán történő előzéssel tudjon az élre kerülni és ezáltal megnyerni a futamot, ebben az évszázadban még nem volt példa.

2003-ig kell visszamennünk, hogy a pole-pozíciós pilótát ne láthassuk ünnepelni a monacói dobogón – akkor Ralf Schumacher negyedikként végzett Forrás: AFP/Patrick Hertzog

No, persze nem is az előzésben gazdag futamok miatt része Monaco a versenynaptárnak már a hőskor óta egy-két kényszerű kihagyástól eltekintve. A 2000-es évek derekáig ez volt stabilan az egyetlen igazi utcai pálya az F1-ben, ami mindig plusz figyelmet adott a helynek, azóta azonban ezt a titulust is elvették a hercegségtől. A legjelentősebb indoka a maradásnak viszont eddig bizonyára a hagyomány volt.

A jelenlegi Forma-1-es helyszínek közül Monza és Spa az, amely hozzá mérhető tradíciókkal rendelkezik, ahol már az 1920-as években is rendeztek Grand Prix-versenyeket – lényegében változatlan pályakarakterisztikával.

Az az ép ésszel felfoghatatlan luxus, ami a cannes-i filmfesztivált követően hosszú évek óta jelen van Monte-Carlóban, amellett szól, hogy a hírességek imádják a Monacói Nagydíjat. De elég szomorú, ha egy F1-es verseny népszerűségét a jachtozó és bulizó celebek tartják fent – mert az, hogy hagyományokat őriz, bizonyosan nem fogja.

Már 1950-ben, a legelső Forma-1-es Monacói Nagydíjon is hasonló vonalvezetésű pályán nyert Juan Manuel Fangio Forrás: AFP/Stf

Noha még mindig az egyik legjobban várt futam a monacói minden évben, a népszerűsége folyamatosan csökken a nézők között, és mióta 2017-ben átvette a Forma-1 irányítását a Liberty Media, még nagyobb veszélyben van.

Az amerikai óriásvállalatot ugyanis szemmel láthatóan nem a hagyományok hatják meg, hanem a világot is irányító pénz. Márpedig ha megvizsgáljuk, hogy az egyes helyszínek mennyit fizetnek azért, hogy a versenynaptár részei lehessenek, Monaco messze az utolsó helyen áll az évi 15 millió dollárjával,

az utolsó előtti helyen ebben a rangsorban is Imola áll, 20 millióval. Az élen a soron következő nagydíj házigazdája, Azerbajdzsán mellett holtversenyben áll két arab ország – Szaúd-Arábia és az idén nem szereplő Katar – 55 millió dolláros összeggel, a Hungaroring a maga 40 milliójával a középmezőny tagja.

A Liberty Media vezérigazgatója, Greg Maffei (balra) amondó, hogy ha a monacói szervezők vállalnák a nagydíj áthelyezését máskorra, jobb eséllyel maradnának a versenynaptárban

Pedig a Liberty Media felkínálta a lehetőséget a monte-carlói szervezőknek:

ha hajlandóak lennének elmozdulnia a május végi időpontról, akkor nagyobb esélyük lenne a versenynaptárban maradni. Ők azonban nem hajlandók engedni:

nekik tökéletes lenne, ha a verseny a cannes-i filmfesztivál hetében, és egyben a hozzá hasonló tradíciókkal rendelkező Indianapolisi 500 mérföldes versennyel egy időben maradna. Utóbbit az USA-ban nemzeti ünnepnek számító emlékezet napján tartják, ez pedig jóval komolyabb indok, mint a monacói „csak azért is itt maradunk". Ha pedig erre a kompromisszumra sem képesek a hercegségben, akkor tényleg maguk alatt vágják a fát, hiszen

logisztikai szempontból rettenetes, hogy az F1-nek Miamiból el kell jönnie Európába, majd vissza Montrealba.

Ha átraknák a Monacói Nagydíj időpontját nyárra, ahol a többi európai futam is található, rengeteg pénzt és energiát spórolna a száguldó cirkusz, hiszen rendezhetnék egymás után a floridai és a kanadai hétvégét.

Stefano Domenicaliék kezében a döntés, hogy akarnak-e még néhány évig szenvedést látni a hercegségbeli futamokon Forrás: NurPhoto via AFP/Alessio Morgese/NurPhoto/Alessio Morgese

Június elejét írjuk, a 2023-as versenynaptár véglegesítéséig még van idő, de az bizonyos, hogy a 2025-ig szóló Concorde-szerződés értelmében legfeljebb 24 futam lehet. Habár a Szocsi helyett tervezett Szentpétervár várhatóan nem adhat majd otthont versenynek, Las Vegas, Doha és Katar azonban biztosan megjelenik az idei helyszínekhez képest, így

a 2022-es futamok közül (legalább) egynek nem lesz helye jövőre. Márpedig csak négy város van, amelynek még nincsen szerződése – Monte-Carlo, Spa, Le Castellet és Mexikóváros –, így közülük fog(nak) kikerülni valami(k).

A múlt hétvége után pedig egyre nagyobb eséllyel mondható, hogy búcsút inthetünk Monacónak, mert ha eddig nem tette, a Liberty Media a vasárnapi verseny után sem fog megkönyörülni a hercegségnek.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!