Szenzáció: soha nem gyártottak még ilyen bankjegyeket, mint most

Új bankjegyeket vezet be Japán. Ez nem pusztán attól jelentős fejlemény, hogy húsz év után először változtatnak a bankók dizájnján, hanem azért is, mert ezek az első bankjegyek a világon, melyek védelmét holografikus technológiával erősítik.

Megújítja hivatalos a jennek a bankjegyállományát Japán. Két évtized után új megjelentést kap az 1000-es, 5.000-es, 10.000-es címlet, amelyen a számok nagyobbak lesznek. Ezáltal könnyebben azonosíthatóvá válnak az egyes bankók azok számára is, akik idősek, látásproblémákkal élnek, illetve a  turisták is egyszerűbben megkülönböztethetik őket egymástól. A látássérültek számára pedig olyan redőket nyomtatnak a bankjegyekre, melyek segítségével tapintással is be tudják azonosítani a címletértékeket.

Az igazi újdonságot azonban nem ez jelenti. Az új japán bankjegyek az elsők a világon, melyeknél holografikus technológiát alkalmaznak.

Ez azt jelenti, hogy a kézben tartott bankjegyet mozgatva annak egyes mintázatai térbeli benyomást keltenek, azaz olyan, mintha a képek 3D-ben jelennének meg.

Húsz év után Japán megújítja három bankjegyét
Fotó: The Yomiuri Shimbun via AFP

A technológia alkalmazásától azt várják, hogy más biztonsági intézkedésekkel együtt megnehezítse, sőt, lehetetlenné tegye a pénzhamisítók dolgát.

A július eleji információk szerint a japán ATM-ek 90 százalékát már az új jen bankjegyekkel töltötték fel.

Az új 10.000 jenesre a japán gazdaságtörténet szempontjából kiemelkedő jelentőségű személyiség arcmása kerül: Sibuszava Eiicsit (1840-1931) hazájában a "japán kapitalizmus atyjaként" hívják. A japán gyáriparosnak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy az addig a világ elől bezárkózó szigetország a 19. század közepén végbement nyitás után a gyors fejlődés útjára léphetett. Sibuszava Eiicsit egymaga 500 japán vállalat alapításában segédkezett, a Meidzsi-restauráció idején a japán gazdaság kapitalista alapú átszervezésének egyik fontos alakja volt.

Egy férfi mutatja a bankautomatából felvett új japán bankjegyeket Szaitamában 2024. július 3-án, a bemutatásuk napján.
Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza

Az 5.000 jenesen Tsuda Umeko (1864-1929) arcmása látható. Tsuda Umeko az első japán cserediákok egyike volt: gyerekként az Egyesült Államokban tanult. Később hazájában egyetemet alapított, és a japán nők társadalmi státuszának reformjáért állt ki.

Az 1000 jenesen Kitaszato Sibaszaburó (1853-1931) arcmása szerepel, akit "a modern japán orvoslás atyjaként" tisztelnek. Alexandre Yersinnel párhuzamosan azonosította a pestis kórokozóját, a diftériával kapcsolatos munkájáért 1901-ben orvosi Nobel-díjra jelölték.

A japán jegybank tájékoztatása szerint a következő év márciusáig mintegy 7,5 milliárd darabot gyártanak le az új szériás bankjegyekből.

A jelenleg forgalomban lévő régi bankjegyek használatban maradnak. A rendőrség ezzel összefüggésben figyelmeztetést adott: főleg az időseket kérik arra, hogy ne dőljenek be a csalóknak, akik azt állítják, hogy a jelenlegi bankjegyeket kivonják a forgalomból, és magukat banki tisztviselőknek kiadva arra kérik őket, adják át számukra a birtokukban lévő bankókat.

Ueda Kazuo, a japán jegybank (Bank of Japan) elnöke (b) és Kisida Fumio japán miniszterelnök az új japán bankjegyek bemutatása alkalmából a japán jegybank tokiói épületében 2024. július 3-án
Fotó: MTI/AP/Japan/Kyodo News pool

Az adatok szerint 2023 végén Japánban mintegy 18,54 milliárd darab bankjegy mozgott a készpénzforgalomban,

Japánban egyébként fejlett elektronikus fizetési rendszerek biztosítják a kényelmes fizetést készpénz nélkül a vásárlások alkalmával, de a japánok ennek ellenére ragaszkodnak a készpénzhez. Bár az elektronikus tranzakciók aránya növekszik, 2023 végén még mindig elmaradt a kormányzat által kitűzött 40 százalékos aránytól.

Japán első bankjegyét 1885-ben mutatták be.