Magyarok a brüsszeli nagyüzemben

A múlt heti első nagyköveti tanácsüléseket követően e hét első felében lezajlottak az első olyan miniszteri szintű találkozók is, amelyeken már a csatlakozó országok képviselői is részt vettek megfigyelőként. Az oktatási és kulturális tanács hétfő-keddi ülése mellett megérkeztek Brüsszelbe az Európai Parlamentbe delegált megfigyelőink is.

Ha nem számítjuk a múlt heti, Rodosz szigetén tartott informális külügyminiszteri találkozót - amelyen Magyarországot Kovács László képviselte -, akkor a hétfőn és kedden megtartott oktatási és kulturális tanács volt az első (hivatalos) miniszteri szintű ülés, amelyen már a csatlakozó országok képviselői is jelen voltak. A csatlakozási menetrend szerint ugyanis a szerződés áprilisi aláírást követő egy évben, amíg tart a ratifikációs folyamat, egészen a 2004. május 1-i csatlakozásig, a Tízek megfigyelőként részt vehetnek az Európai Parlament és a kormányokat összehozó Tanács munkájában.

A megfigyelői részvétel a Tanácsban azt jelenti, hogy szakértőink, nagyköveteink, minisztereink, illetve az EU-csúcstalálkozókon kormányfőnk a "régi" tagállamok képviselőihez hasonlóan jelen vannak az üléseken, részt vesznek a vitákban, viszont nem szavazhatnak.

A hétfőn megtartott, oktatási miniszteri tanácson Magyarországról Magyar Bálint oktatásügyi miniszter volt jelen, a kulturális tárcavezetők keddi ülésén pedig Görgey Gábor miniszter kabinetből való távozása miatt Róna Iván főosztályvezető. Magyar elmondása szerint nem illetődött meg különösebben a tűzkeresztség alatt, bár ez jórészt annak is betudható, hogy informálisan már hatodik éve találkoznak rendszeresen az európai oktatásügyi miniszterek. "Nem annyira új ez a szituáció, különösebb megilletődés nem volt" - mondta Magyar, aki protokollszövegektől mentes, normális hangulatú munkaülésről számolt be.

A múlt heti nagyköveti tanáccsal szemben, ahol csak a magyar Juhász Endre szólal fel a Tízek közül, a hétfői miniszteri tanácson a szlovákok, a csehek, a lengyelek és a máltaiak is beszéltek mellettünk. A munkanyelv az újak számára jellemzően az angol volt, mert a tolmácsszolgálat még nem készült fel teljesen a fogadásukra. A "régi" tagok viszont főként a saját nyelvüket használták, míg a munkaebéden mindenki angolra vagy franciára "vett vissza". Külön érdekesség, hogy az ülésen, noha tízzel több delegáció volt jelen, mint eddig, ugyanazt az asztalt használták, kissé szűkösebbé téve a helyet a delegációk számára. "Amúgy nagyon nehéz lett volna a szemkontakt" - magyarázta az ülés után a miniszter.

Ami az ülés témáját illeti, a miniszterek elfogadtak egy teljesítményértékelő rendszert a tagállamok oktatási rendszereinek és eredményeinek összehasonlítására.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel