Magyarok a brüsszeli nagyüzemben

A múlt heti első nagyköveti tanácsüléseket követően e hét első felében lezajlottak az első olyan miniszteri szintű találkozók is, amelyeken már a csatlakozó országok képviselői is részt vettek megfigyelőként. Az oktatási és kulturális tanács hétfő-keddi ülése mellett megérkeztek Brüsszelbe az Európai Parlamentbe delegált megfigyelőink is.

Délelőtt 10-től este 7 óráig tartott az Európai Unió történetének első olyan nagyköveti szintű ülése, amelyen már 25 ország képviselői ültek a tárgyalóasztalnál. A 9 órásra nyúlt ülésezés szemtanúk szerint nem a bővítés számlájára írható, máskor is gyakran előfordul, hogy a tagállamok képviselői a zsúfolt napirend miatt szinte egész nap tanácskoznak.

Az újonnan csatlakozó országok képviselői - vagy azért, mert nem volt mondanivalójuk, vagy mert nem volt elég idejük az ülés napirendjén szereplő témák feldolgozására és álláspontjuk kialakítására - inkább megilletődve estek át a tűzkeresztségen. A hivatalos napirendi pontoknak szentelt vitán a tagjelöltek közül egyedül a magyar nagykövet kért szót, a többiek némák maradtak. Juhász Endre két témában - egy gyógyszereket érintő kérdésben és a pénzügyi büntetések kölcsönös elismerésének ügyében - ismertette a magyar álláspontot. Rajta kívül csupán Pavel Telicka cseh nagykövet emelkedett szólásra, de ő már a hivatalos programponton kívül, az egyéb kérdések "órájában".

A jövendőbeli tagok passzivitása nem keltett különösebb feltűnést, hiszen - mint megfigyelők rámutatnak - a nagyköveti üléseknek (a Corepernek) rendkívül zsúfolt napirendje és sajátos koreográfiája van, amelynek megszokásához idő kell. Az ülések pergő ütemben zajlanak és a felszólalóknak mindössze 2-3 percben kell kifejteniük sokszor bonyolult kérdésekben a mondanivalójukat. Csak ilyen időbeosztással lehetséges végigmenni az olykor több mint félszáz napirendi ponton. A Tanácsban különböző elképzeléseket fontolgatnak a munkamódszerek átalakítására, hogy 25 taggal is olajozottan működjön a legfontosabb döntéselőkészítő és alkalomadtán döntéshozó tanácsi testület. Az egyik legnépszerűbb elképzelés szerint a jövőben a hallgatás beleegyezéssel lenne egyenértékű, vagyis ha egy tagállam nem emelne kifogást az elnökségi előterjesztéssel szemben, akkor azt automatikusan jóváhagyásnak tekintenék.

Az EU-komitológia egyébként két nagyköveti formációt is ismer (Coreper I. illetve Coreper II.) A stratégiai-politikai jellegű kérdésekkel a tagállamok hivatalos brüsszeli képviselői - a nagykövetek - foglalkoznak a Coreper II-ben. Az ő hatáskörükbe tartozik az Európai Tanács és az általános ügyek tanácsa üléseinek előkészítése, a külkapcsolatok, a gazdasági- és pénzügyek, valamint a bel- és igazságügy, magyarán minden olyan téma, ami a kormányközi együttműködés része. A Coreper I. - általában a nagykövet első helyettese vesz részt a munkájában - a belső piaccal összefüggő kérdésköröket tárgyalja és hoz döntéseket.

Mivel a nagyköveti üléseken már nincs sok idő a teketóriázásra, nagyon fontos szerep jut az előkészítő munkának. A Coreper II. üléseit például az uniós zsargonban Anticinek nevezett csoport - első vezetője, az olasz Paolo Antici után - készíti elő, amely a nagykövetek ülése előtti nap délutánján ül össze, és itt mindenki előre jelzi, hogy mit szándékozik mondani a következő nap. Az Antici-csoport tagjainak van egy másik feladatuk is: az uniós csúcstalálkozók alkalmával ők az összekötő személyek a kormányfő és a delegáció tagjai között, akik rendszerint a helyszíntől távolabb "táboroznak".

A magyar EU-misszió egyébként normális esetben pénteken kapja kézhez a következő (szerdai) Coreper-ülés napirendjét. Ezt követően a Külügyminisztérium közvetítésével jut el a tárcákhoz a program, amelyeknek hétfő áll a rendelkezésükre, hogy a szakterületeket érintő témákban állást foglaljanak. A tárgyalási mandátumról kedd délután dönt az európai integrációs tárcaközi bizottság (EITB és az EKTB), amely ezt követően instrukciót ad a Coreper ülésén részt vevő magyar képviselőnek.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel