Ki robbantotta fel az Északi Áramlatot? – heti összefoglaló

Vágólapra másolva!
Északi Áramlat: több sebből vérzik a legújabb fedősztori, hiszen a merénylethez profi eszközök kellettek, ráadásul miért hívnák fel a figyelmet a tettesek magukra a sajtóban? Kínában továbbra is bírálat tárgyát képezik az elektromos autókra kivetett brüsszeli védővámok, válaszul Kína az uniós agrárexporton vesz revansot. Indiával együtt pedig továbbra is ők a két legnagyobb oroszolaj-felvásárlók. Heti összefoglaló.
Vágólapra másolva!

Az uniós politikai elitünk lassan két éve fél megnevezni a felelősöket, pedig a kritikus infrastruktúra elleni támadás történelmi léptékű volt – mondta Hortay Olivér az Északi Áramlat felrobbantásának legújabb fejleményi kapcsán. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője szerint több sebből is vérzik az a történet, amely a minap került nyilvánosságra. 

Eszerint az amerikai adminisztrációtól aligha függetleníthető Wall Street Journal szerint az akcióért egy maroknyi ukrán katona és civil felelős, akik a terveket egy átmulatott éjszaka során dolgozták ki – emlékeztetett a fejleményekre közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője jelezte, miszerint a lap arról ír, hogy Volodimir Zelenszkijt tájékoztatták szándékaikról és az ukrán elnök jóvá is hagyta az akciót. És bár az elkövetők semmilyen írásos bizonyítékot sem hagytak, az amerikai szolgálatok mégis értesültek a tervről, ezért felszólították Zelenszkijt, hogy állítsa le a műveletet és tájékoztatták a németeket, hogy fel tudjanak készülni.  

északiáramlat
Az Északi Áramlat felrobbantás történelmi jelentőségű esemény. Fotó: AP/Euronews

Hortay Olivér szerint a robbantáshoz olyan technológia szükséges, ami baráti társaságoknak nem, csak nagyhatalmaknak áll a rendelkezésére. Az is furcsa szerinte hogy bár nincs bizonyíték, de „a médiához rohannak”. Ráadásul ha az egész sztori ennyire egyszerű, miért zárta le eredmények nélkül a nyomozást Svédország és Dánia, és miért nincs valódi eredménye a német vizsgálatoknak? Harmadrészt: nehéz elhinni, hogy az amerikai vezetés mindent megtett az eset megakadályozása érdekében azok után, hogy az elnök, Joe Biden korábban nyilvánosan elmondta, hogy a vezetéknek véget kell vetni –  mondta az üzletágvezető. 

Hortay Olivér szerint sokkal inkább Zelenszkijt szeretnék ily módon „figyelmeztetni”az amerikaiak, és üzenni kívánnak neki, hogy könnyedén ráhúzhatják a vizes lepedőt.   

Bírálta a kínai autógyártók szervezete az elektromos járművekre kivetett EU-vámot 

A Kínai Autógyártók Szövetsége (CAAM) szerdán határozottan bírálta, hogy az Európai Bizottság jelentős importvámmal sújtotta a kínai elektromos járművek importját. Az Európai Bizottság 37,6 százalékig terjedő ideiglenes vámot vetett ki a Kínából származó, kizárólag akkumulátorról üzemelő elektromos járművek (BEV) behozatalára július elején. A bizottság három kínai gyártóra egyedi vámot vezetett be, amelynek mértékét egy keddi bejelentés szerint azonban némileg csökkentették. A BYD 17,4 százalékos vámját 17 százalékra, a Geely-ét 19,9 százalékról 19,3 százalékra, a SAIC esetében pedig 37,6 százalékról 36,3 százalékra. Más elektromosjármű-gyártásban érdekelt kínai vállalatokra, amelyek együttműködtek az uniós vizsgálatban, átlagosan 20,8 százalékos vám vonatkozik. 

Fotó: BYD

Fokozódnak a kereskedelmi feszültségek, Kína célba veszi az európai tejtermékeket 

Kína dömpingellenes vizsgálatot indított az Európai Unióból származó tejtermékekkel szemben. A távol-keleti országba irányuló uniós tejipari export tavaly 1,7 milliárd eurót ért el, a lépés a két fél közötti kereskedelmi konfliktus legújabb fejleménye. A távol-keleti ország először dömpingellenes vizsgálatot indított az uniós sertéshús importjával szemben. Ha ennek eredményeképpen Peking korlátozza az uniós sertésimportot, az igen súlyos csapás lenne, elsősorban Spanyolországnak, Dániának és Hollandiának. Nem csupán azért, mert Kína az uniós sertéshús legnagyobb felvevőpiaca, hanem azért is, mert az állat olyan részeit is nagy tételben vásárolja, amelyek Európában eladhatatlanok. 

Új tagállamok sorakoztak fel a nukleáris technológia mellett 

Javában zajlik az uniós intézmények vezető pozícióiért vívott székfoglalós játék. A folyamatokat szemlélve azonban könnyen az az érzésünk támadhat, hogy a kiválasztás során az európai politikai elitet teljesen hidegen hagyja a jelöltek alkalmassága – hívta fel a figyelmet a fejleményekre Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője jelezte: így például energiaügyi biztosnak Brüsszel azt a Teresa Riberát javasolja, aki karrierjét jelentős részben az atomenergia elleni hergelésre építette. Ribera a spanyol nukleáris leszerelési program megkerülhetetlen alakja, aki évek óta az európai kivezetés mellett kampányol és 2022-ben az energiaválság közepén amellett érvelt, hogy nem szabad új atom- és gázerőművekbe fektetni. 

Ez az egész csak azért probléma, mert az Európai Unió leendő energiaügyi biztosának az egyik fő feladata az lenne, hogy olyan nukleáris törvényt hozzon tető alá, ami megteremti a kereteit a következő évek nagyszabású erőműfejlesztéseinek

 – magyarázta a szakértő. 

Arról is szólt, az egyik korábban kritikus tagállam Svédország atomenergia-pártivá vált. A svéd kormány nagyszabású finanszírozási programot indít és a következő évtizedben kettő, majd újabb tíz nukleáris reaktort épít. Hortay Olivér emlékeztetett arra, hogy Svédországban 1980-ban népszavazást írtak ki a meglévő blokkok kivezetéséről. A közvélemény-kutatási adatok alapján a lakosság harmada még tíz éve is elutasította a technológiát, a támogatók aránya pedig mindössze 18 százalék volt. Az energiaválság azonban pragmatikus fordulatot idézett elő. Mára az ellenzők aránya 12 százalékra csökkent, a támogatóké pedig megközelítette a népesség felét.   

Brutálisan túlköltekeztek a románok – megszorításokra kényszerülhet Bukarest 

Megszorításokra kényszerülhet a bukaresti kabinet az elmaradó költségvetési bevételek miatt – erre figyelmeztet a romániai Költségvetési Tanács, miután az első hat hónap államháztartási adatait értékelte. Romániában ugyanis a költségvetési hiány idén valószínűleg meghaladja a GDP 7 százalékát, sőt, fennáll annak a veszélye, ha a kormány nem avatkozik közbe, hogy a GDP 8 százalékát is eléri – ezt állapította meg a romániai Költségvetési Tanács (CF) az első hat hónap államháztartási adatai alapján – írja az Economedia.ro.  A bukaresti kabinet az idei büdzsé pénzforgalmi hiányát 5 százalékkal, az ESA 2010 módszertan szerint pedig a GDP 4,9 százalékával tervezte meg. 

India és Kína minden csepp orosz olajat felszippant 

India júliusban napi 2,07 millió hordó olajat vásárolt Oroszországból, 4,2 százalékkal többet, mint júniusban, és 12 százalékkal nagyobb volument, mint egy évvel ezelőtt. A világ legnépesebb országa ezzel megelőzte Kínát, a távol-keleti óriás ugyanis naponta 1,76 millió hordót importált. Újdelhi az orosz–ukrán háború kirobbanása óta 10,4 milliárd dollárt spórolhatott az oroszországi importtal, ráadásul az indiai finomítók sokszor a hordónkénti hatvandolláros ársapka feletti összeget fizetnek a fekete aranyért. Washington ennek ellenére sem kérte Indiától a vásárlások visszafogását. 

Sőt, India azt állítja, hogy ez biztosítja a stabilitást a globális energiapiacokon, nélkülük a világpiaci ár a duplája lenne. Érdemes hozzátenni, hogy a két ország jó kapcsolatai több évtizedre tekintenek vissza, ebből kifolyólag Újdelhi semmilyen büntetőintézkedést nem vezetett be Moszkva ellen, és nem ítélte Oroszországot, inkább közvetítőként lép fel a konfliktusban. 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!