Az orosz gépgyár, ahol akár a majdani Paks III. reaktortartályai is készülhetnek

ZiO-Podolszk – gyártás alatt lévő RITM-200, a háttérben pedig egy a RITM-400 típusú atomreaktor

Fotó: Hárfás Zsolt

Moszkvától jó másfél óra autóútra, Podolszk városában van a Roszatom gépgyártó részlege, az Atomenergomas egyik vállalata, az Ordzsonikidze gépgyár, ahol a modern technológia több évtizedes gyártási tapasztalattal egyesül. Itt gyártják az az orosz atomjégtörők új generációjához tartozó univerzális jégtörők, valamint az úszó atomerőművek új generációjának reaktortartályait. Sőt, idén ősszel megkezdik egy szárazföldi kis moduláris reaktor gyártását is, ami a jövőben Magyarország számára perspektivikus lehetőség lehet, hiszen az energiapolitika már számol egy újabb telephelyen létesítendő kis moduláris egységek építésével is.

ZiO-Podolszk – gyártás alatt lévő RITM-200, a háttérben pedig egy a RITM-400 típusú atomreaktor, utóbbi a valaha épült legnagyobb teljesítményű orosz atomjégtörő, a Leader osztályú Rosszija meghajtásáról gondoskodik majd. Fotó: Hárfás Zsolt

Az orosz SMR – a jelen és a jövő csúcstechnológiája

Az atomerőművek szerepe a jövőben még inkább felértékelődik. Ennek jele, hogy a nagy egységteljesítményű blokkok mellett, mint amilyenek az új paksi blokkok is lesznek, a kis moduláris reaktorok elterjedése várható. Ezen új technológia tekintetében is vezető szerepet tölt be a Paks II. Atomerőművet építő Roszatom, amely az orosz atomjégtörők eddigi generációi és az úszó atomerőmű üzemeltetési tapasztalatainak felhasználásával fejleszti a kis teljesítményű reaktorait.

A gyárban tett látogatás során Vlagyimir Aptyekarjev, a hajóreaktorok gyártásáért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy az orosz RITM típusú reaktorokat gőzfejlesztővel integrálták, ami kompakt berendezéssé teszik a egységeket. Eddig tíz ilyen reaktor készült. Közülük hat RITM-200 típusú reaktor már üzemel az Arktika, az Ural és a Szibir újgenerációs univerzális orosz atomjégtörőkön. Két-két reaktor a 22220 sorozatszámú jégtörőcsaládhoz tartozó két új hajó, a Jakutija és a Csukotka hajtását biztosítja majd. Később a család még két hajóval bővül, amelyek a Leningrád és a Sztálingrád nevet kapták. Ezeket a későbbiekben kezdik építeni. De, ez még nem minden! A hét univerzális (kettős merülésű) atomjégtörő mellett Oroszországban már épül a 10510 projektszámú, Leader osztályú atomjégtörő, amelyet még két RITM-400 típusú, egyenként 315 MW teljesítményű reaktor fog üzemeltetni. Ez a hajó képes lesz arra, hogy akár négyméteres vastagságú jégtorlaszokat is áttörjön, biztosítva az északi-hajózási útvonal folyamatos működtetését a legzordabb téli jégviszonyok között is. A reaktor gyártása már megkezdődött. A 22220 projekthez tartozó univerzális jégtörők a szentpétervári Balti hajógyárban készülnek, a Leader osztályú Rosszija viszont a távol-keleti Zvezda hajógyárban.

Pillanatok a Zio-Podolszk tevékenységeiről

Az Északi-sarkkörön túl immár négy éve üzemel a világ első úszó atomerőműve, amelyet két kis moduláris reaktor működtet. Az eddigi üzemeltetési tapasztalok és az erőmű biztonsági mutatói egyaránt kiválóak. Ezért Oroszországban további úszó atomerőműveket építenek a növekvő igények kielégítése céljából.

Sőt, mint ahogy azt a vezérigazgató helyettes elmondta az úszó atomerőművek exportja is várható. Olyan üzleti modellt szeretnének kialakítani, hogy a megrendelőnek csak a megtermelt villamos energiáért kelljen fizetnie, azaz az árban benne lenne az odaszállítás, az üzemeltetési, a karbantartási és az üzemanyagköltség is. Ez nagyban megkönnyítheti az adott országban a különböző engedélyeztetési eljárásokat.

Karbantartás, illetve üzemanyag-átrakás idején is biztosítható lesz az áram- és hőellátás, mert ezekben az időszakokban az orosz fél a helyszínre fog vontatni egy tartalék úszó atomerőművet. A megrendelőnek csupán a helyi infrastruktúráról, illetve a villamos- és a hőenergia csatlakozási pontjainak kialakításáról kell gondoskodnia. Tehát, nem kell megvennie a berendezést, csak az áramért kell fizetnie a kialakított árszabás szerint.

A Leader atomjégtörő

A jakutföldi Uszty-Janszki járásban már épül Oroszország – és egyben a világ – első szárazföldi SMR-alapú atomerőműve, amelynek „szíve” az orosz atomjégtörőkön jól bevált 3+ generációs, RITM-200 típusú reaktor lesz. Néhány hónappal ezelőtt Üzbegisztán rögtön 6 darab RITM-200N típusú kis moduláris egység megépítéséről szerződött a Roszatommal. Nagyon lényeges, hogy a RITM-200N olyan típus, amely a „polcról levehető”, azaz sorozatban gyártható. Ezt láthattuk már Podolszkban, az újgenerációs orosz atomjégtörők számára készült RITM-200-as típus gyártása kapcsán is, hiszen ott több RITM-200-as reaktor készül párhuzamosan. Mindezek versenyelőnyt biztosítanak az orosz SMR technológiának azokban az országokban, ahol ilyen típusú atomerőművet terveznek.

A fentieken túl, a Zio-Podolszk gépgyár az atomerőművek mellett hőerőművek számára is gyárt számos összetett berendezést, hőcserélőket, illetve az olaj-, a gázipar és más iparágak is a megrendelői közé tartoznak. Az üzem berendezései több mint 50 országban működnek.

A legújabb orosz atomjégtörő „szívének" gyártása

„Paks III .” SMR egységekkel?

Magyarországon a következő években és évtizedekben jelentős villamosenergiaigény-növekedéssel kell számolni. miközben ezzel egyidejűleg az ellátásbiztonság, az árstabilitás és a klímavédelem céljait is teljesíteni kell. 

Ezért már középtávon feltétlenül szükség lehet egy új telephelyen, újabb atomerőművi egységek építésére is, amelyek lehetnek akár kis moduláris egységek is.

A nukleáris biztonság szavatolásának abszolút elsőbbrendűséget kell élveznie. Éppen ezért Magyarországnak a jövőbeli SMR technológia építésével kapcsolatos döntés meghozatalakor olyan technológiát érdemes választania, amely az adott típusú technológia fejlesztésében, gyártásában, építésében és üzemeltetésében meggyőző szakmai referenciákkal rendelkezik. Ez azért is nagyon fontos, mert egyes nyugati szállítók úgy kötnek ma szerződéseket ilyen típusú reaktorok építésére, hogy a legtöbb esetben még csak a polcról levett korábbi tervek „leporolásánál” tartanak.

Itthon többször is szóba került korábban például az argentin prototípus, a CAREM-25, mint egy lehetséges SMR technológia. A tények kedvéért ezzel kapcsolatban érdemes elmondani, hogy a fejlesztést 1984-ben jelentették be, az első betont 2014-ben öntötték ki és a tervek szerint 2017-re készült volna el. De az elmúlt években a beruházás többször szünetelt, például a tervezési változások vagy éppen a műszaki dokumentáció hiánya miatt. Jelenleg az a terv, hogy talán 2027-ben már elérheti az első kritikusságot, bár tavaly még mindig a betonozásnál tartottak… Mindezek miatt, ezt a típust aligha lehet perspektivikus lehetőségnek tekinteni.

A kis moduláris atomerőművek előnye, hogy kisebb a beruházási költségigényük, rövidebb az építési idejük. Ugyanakkor, ha több kis moduláris egységből kell ugyanakkora teljesítményt rendszerbe állítani, mint amekkorával egy nagy teljesítményű atomerőmű rendelkezik, akkor már drágább ez a technológia. Fontos tényező, hogy a kis moduláris egységek is télen-nyáron, éjjel-nappal valós ellátásbiztonságot tudnak garantálni, mindenféle kiegészítő beruházás nélkül, akár 60 éven keresztül, ezért fajlagosan olcsóbb az általuk termelt áram, mint a nap- és szélerőműveké. Arról nem is beszélve, hogy a Paks II. Atomerőmű után SMR-technológiával létesülő új nukleáris kapacitások révén tovább csökkenthető hazánk villamosenergia-import függősége mellett a gázfüggőség is. Továbbá e technológia kiválóan alkalmas lehet az időjárásfüggő megújulók kiszabályozására is, hiszen az atomjégtörőkön, ahol eredetileg használják őket folyamatos a terhelésváltozás, tehát akár menetrendtartó erőműként is lehet rájuk számítani.

A jakutföldi szárazföldi kis moduláris egység, illetve az üzbég kis teljesítményű atomerőmű megépítése várhatóan versenyelőnyt biztosít az orosz technológiának, amit aligha lehet figyelmen kívül hagyni azokban az országokban, ahol ilyen erőművet terveznek. Mérnöki szemmel az orosz SMR technológia már egy perspektivikus és kiforrott lehetőség lehet Magyarország számára.

Szerző: Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője