Albacomp - Soproni Ászok 114-62 (24-19, 29-17, 19-11, 42-15)
Székesfehérvár, 1500 néző. Vezette: Benczúr, Papp
Albacomp: BOROS (14/6), MOSELEY (20/12), HART (16), Góbi (10), Lapov (16). Csere: THEISZ (13/6), Halm (3), BENCZE (19), Matus, Soós (3/3). Edző: Farkas Sándor.
Sopron: Bogdán (4), HORVÁTH Á. (18/9), Walke (12/3), Sajni (13), Glisovic (12). Csere: Stan (3), Kolaric, Gombás. Edző: Szalai János.
Kipontozódott: Glisovic (38.p.)
Nem ez volt az a meccs, amelyet előzetesen bárki is fontosnak tartott volna Székesfehérvárott, hiszen a legutóbbi fordulóig listavezető Albacomptól kötelező elvárás a sereghajtó legyőzése. Csakhogy közben még a négyből is kizuhant az Alba, így minden leendő győzelem felértékelődött, másrészt a hét elején történt edzőváltás után a Sopron ellen ült először a kispadon a városban félistenként tisztelt korábbi aranykovács mester, Farkas Sándor, és visszatérése azért mégis kiemelte a hétköznapok szürkeségéből a meccset.
A régi-új tréner amúgy hét közben alaposan meghajtotta a társaságot, részben alighanem a mentális mélypontról való elrugaszkodás érdekében, részben pedig, hogy az általa várt agresszív védekezést sulykolja tanítványaiba. Ezzel nem is volt gond a találkozón, de támadásban kezdetben nagyon bizonytalanul játszottak Moseleyék. Farkas láthatóan ismerkedett a társasággal, rengeteget cserélt, forgatta a sorokat, s nem mellesleg azt a Hartot tette a kezdőbe, aki Lukjanec érkezése óta nem lépett pályára az Albacompban. Az amerikai kosarakkal hálálta meg a bizalmat, ezekkel vezetett a fegyelmezetten védekező, és kezdetben kintről jobban dobó Ászok ellen az Albacomp.
A fehérváriak triplakísérleteire jellemző, hogy az első félidő 11 próbálkozásából egyetlen egy talált, így jobb híján Bencze zsákolásaival és Lapov kosaraival őrizgette előnyét a hazai gárda. A második negyedben ugyan nagyobb lett a különbség, de Horváth triplái és egyéni villanásai elegendőnek bizonyultak vendégrészről a még tisztesnek mondható távolság tartásához.
Szünet után kilenc pontot dobott zsinórban, válasz nélkül az Albacomp, s ekkor már sejteni lehetett, előbb-utóbb felőrli ellenfelét. Szalai János - Farkassal ellentétben - alig cserélt, amit persze a keretek közötti minőségi különbség is indokolt. A fáradó vendégek pedig a végére már képtelenek voltak komoly ellenállásra: az utolsó negyed előtt huszonöt ponttal vezetett a fehérvári csapat. Igaz, ezzel még mindig kiegyeztek volna Walkéék, ha sejtik, mi vár rájuk a záró tíz percben... A bajnokság eddigi részében a meccshajrát inkább ellazsáló Albacomp ennyi idő alatt több mint a dupláját tette hozzá az addigi különbséghez, egészen elképesztő, 42-15-ös zárószakaszt produkálva. Ami addig nem ment be, az most igen, főleg a triplák. Theisz, Boros, Moseley szórta a hármasokat, a legnagyobb ováció mégis azt a trojkát köszöntötte, melyet az élete első felnőtt bajnokiját játszó, 18 éves Soós Gábor süllyesztett el a soproni gyűrűben.
Önbizalom növelőnek jó volt fehérvári szempontból a meccs, hiszen azt a nagy ünneplésben részesített, visszatérő sikeredző tudja legjobban: szombaton, Kaposváron sokkal nehezebb erőpróba vár az övéire - ha biztosan négybe akarnak kerülni az alapszakasz végén, győzniük kell a hazai pályán még hibátlan somogyiak otthonában.
Farkas Sándor: "Sok apróságot meg kell becsülni ebben a győzelemben. Magam részéről legjobban a fiatal Soós Gábor pályára lépésének és első felnőtt kosarának örülök."
Szalai János: "Agresszív védekezésével három negyeden át felőrölt minket, a negyedikben pedig átrohant rajtunk az Albacomp."
Somos Zoltán