A surranópályán nyomul előre a Sopron Basket

Két héttel ezelőtt a Sopron Basket a nyolcadik, azaz az utolsó helyen állt az Euroliga B-csoportjában. Szerdán a magyar bajnok fantasztikus győzelmet aratott a francia Lyon felett és most negyedik. Az a helyezés pedig továbbjutó hely a negyeddöntőbe. A gépszíj most mindenkit elkaphat, de a soproni csapatnál is tudják: itt most csak lépésről-lépésre szabad haladni. A fiatal magyar edző, Gáspár Dávid élete legnagyobb szakmai kihívását teljesíti - eddig kiválóan.

Ha a Sopron Basket szezonbeli eredménysorát nézzük, akkor a papíron egyetlen paca, egyetlen érthetetlen, meghökkentő eredmény van: a PEAC elleni pécsi bajnoki vereség. Amely azt jelentette, hogy

másfél év után kapott ki újra magyar csapattól a Sopron.

Akkor sokan tragédiaként élték meg mindezt, mint ahogyan a győri kézilabdaszurkolók sem tudnak mit kezdeni azzal, hogy két és fél év után egy magyar csapat, a Siófok legyőzte őket.

Pedig egy-egy ilyen időtlen időkig tartó veretlenségi sorozat rossz hatással is lehet az állandóan győztesekre.

A sport olyan dolog, hogy néha kell egy pofon, amely után, az ütést lerázva magáról tovább tud menni az esélyesebb csapat.

A Sopronnal pontosan ez történt, hiszen a pécsi vereség óta idehaza veretlenek, miközben az Euroligában is egyre jobb produkciót nyújtanak.

Amikor májusban a spanyol Roberto Iniguez távozott a Soprontól, lehetett tudni, hogy azt a két évet nem lehet megismételni, amit a baszk tréner produkált. Az új edző kiválasztása tudatos módon történt meg. Az ügyvezető, Török Zoltán már jóval korábban kinézte magának az akkor Zalaegerszegen dolgozó trénert.

Gáspár - miközben a ZTE edzője volt - fejben már a soproni feladatokra is készült.

Két hete Isztambulban a csapatbuszon kérdeztem meg tőle, mi az, ami más most az életében, soproni edzőként, mint volt Zalában? A mester a nagyobb nyomást, a nagyobb elvárást és a nagyobb reflektorfényt jelölte meg, na meg azt, hogy az Euroliga-mérkőzések szakmailag nem hasonlíthatóak össze semmivel - legalábbis, ami az ő szakmai múltját illeti.

Ebben az iszonyatos darálóban a fiatal edző szépen teljesít. Most azonban egy még nehezebb helyzetbe került, mert

a Sopron Basketről megint úgy beszél a szakma, mint arról a csapatról, amely továbbjuthat az Euroliga-negyeddöntőbe.

Pedig a megfogalmazott célok nem ezt tartalmazták. Erről a szezon elején senki sem beszélt. Az Európa Kupa szóba jött (oda az EL-csoportok 5. és 6. helyezettjei esnek le), de az Euroliga-rájátszás nem.

Nézzük most akkor azt, mi vár a Sopronra a legrangosabb női kupasorozat utolsó három körében. Miután a csapat szombaton a Szekszárd ellen vív bajnoki rangadót, kedden, január 28-án a lengyel Gdynia otthonában szerepel.

A lengyelek Sopronban az ősszel két ponttal, 61-59-re nyertek.

Ez a vereség is beleillett abba a szériába, amelyekre a balszerencsés jelzőt lehetett ráaggatni. Ugyanilyen volt a Sopron Girona és Lyon elleni idegenbeli meccse. Mindkét találkozón jól játszottak, mindkét találkozón vesztettek.

A lengyelországi túra után szünet következik, mert a női kosárlabda olimpiai selejtezők jönnek. Ez érinti a Sopront, mert a szerbek rendezőként próbálnak kijutni a tokiói olimpiára,

a szerb csapatnak pedig tagja a soproni Crvendakics és Milovanovics is.

Ők tehát - hiába az Euroliga-szünet - egy komoly terheléssel járó tornára mennek. Majd február 20-án az El-ezüstérmes, de az idei szezonban vergődő Kurszk érkezik Sopronba. Az utolsó meccs február 26-án az olaszországi Schio otthonában jön. Ezután dől el, hogy lesz-e ebből rájátszás, vagy maradt az Európa Kupa.

Az világos, hogy a megroggyant Kurszk ellen valahogy ki kéne szedni a hazai meccset és jó lenne a két idegenbeli összecsapásból egyet megnyerni. Gdyniában és Schióban sem egyszerű győzni, de a Sopron épp az első fordulóban a Montpellier otthonában mutatta meg, hogy képes a bravúrra. A két kulcsember, Jelena Milovanovics és Briann January menet közbeni sérülése elmúlt, Candice Dupree érkezésével pedig stabilabbá vált a Sopron, amely a Girona, de még inkább a Lyon ellen mutatta meg, hogy nem felejtett el védekezni. A magyar játékosok közül Fegyverneky Zsófia gyakorlatilag elnyűhetetlen, Határ Bernadett pedig stabil Euroliga-játékossá nőtte ki magát, annak ellenére, hogy a Lyon ellen nem élete meccsét játszotta.

A Sopron stablitása szempontjából az is nagy dolog, hogy Fegyverneky Zsófia és Jelena Milovanovics már a szezon közben szerződést hosszabbított - ők a 2020-21-es szezonban is maradnak.

Vannak olyan játékosok, akik még nem tették meg ezt. Határ Bernadett közéjük tartozik, mindenki kiváncsian várja, hogy az idény végén lejáró szerződésű játékos hogyan dönt. Mindenesetre Fegyverneky és Milovanovics döntése komoly jelzés kell hogy legyen neki is.

Itt tart tehát most a Sopron Basket, amely ebben a szezonban azt is megmutatta, hogy Roberto Iniguez után is van, lehet élet Magyarország legjobb női kosárlabdacsapatánál. A folytatást most már mi is kiváncsian várjuk.