Zokogva búcsúztatták a BEK-győztes angyalföldi csodacsapatot

1982-ben a mindössze 28 éves edző, Mocsai Lajos vezetésével a Vasas női kézilabdacsapata megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját. A 38 évvel ezelőtti siker május 9-én este született meg Budapesten. A Vasas sem előtte, sem azóta nem győzött ebben a sorozatban. Sterbinszky Amália utolsó meccse az angyalföldi együttesben emlékezetesre sikerült, de a BEK-döntő utáni mámor hamar csendesett, s jött a magyar sport rögvalósága.

A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején három csapat uralta a női kézilabda Bajnokcsapatok Európa Kupáját.

A szovjet Szpartak Kijev, a jugoszláv Radnicski Belgrád és a Vasas.

Ekkoriban tényleg a szocialista országok együtteseinek játszótere volt ez a kupasorozat. Egészen döbbenetes, hogy 1966 és 1989 között csak szovjet, jugoszláv, keletnémet és magyar győztest avattak a női kézilabda BEK-ben.

Az 1980-81-es szezonban különös balszerencse kísérte a Vasast, mert az első fordulóban összesorsolták az angyalföldi csapatot és a Szpartak Kijevet. Bármelyik másik együttest húzzák a Csík János vezette együttes mellé, alighanem továbbjut a Vasas.

Az első meccset Kijevben 19-14-re nyerte meg az Igor Turcsin vezette Szpartak.

Ez az öt gól határesetnek számított, sokan úgy gondolták, hogy a budapesti visszavágón le lehet dolgozni. Nem lehetett, a Vasas csak 14-11-re tudott nyerni, így bármennyire megdöbbentő, de a magyar csapat az első körben kiesett a BEK-küzdelmeiből.

Egy évvel később is a Vasas indult a legrangosabb európai kupaküzdelmekben, de a kispadon már nem Csík János, hanem a nagyon fiatal, mindössze 28 éves Mocsai Lajos ült, aki idény közben vette át a csapatot.

Csík ekkor a női kézilabda-válogatott szövetségi kapitányaként dolgozott már.

A BEK-ben a 16-os táblán kezdett a Vasas. A PUC Paris ellen könnyed bemelegítésnek tetszett a két meccs. Budapesten 35-15-re, a francia fővárosban 31-15-re nyertek Sterbinszkyék, akik ezzel máris a legjobb nyolc közé kerültek. A szerencse továbbra sem kerülte el őket, mert a negyeddöntőben a holland Hellas Den Haag ellen kellett pályára lépniük. Az első mérkőzést Hollandiában 40-20-ra nyerte meg a Vasas, a budapesti visszavágón 29-15-re nyert a magyar együttes. Majd jöhetett az elődöntő a félelmetes Szpartak Kijev ellen.

A magyar lányokat fűtötte a visszavágás vágya. Kijevben az odavágón ugyanúgy öt góllal kaptak ki (20-15), mint egy évvel korábban, ám a visszavágón elért 22-15-ös siker azt jelentette, hogy

a Vasas jutott a döntőbe, ahol a jugoszláv Radnicski Beograd várt rá.

A 22-15-ös siker Gódorné Nagy Mariann óriási meccse volt, mert a kiváló játékos 10 gólt lőtt a szovjeteknek. Világklasszis teljesítmény volt ez a javából.

A BEK-döntő első meccsén a jugoszláv bajnok 24-21-re, azaz három góllal nyert. A visszavágót illetően mindenki nagyon bizakodott. Vinko Kandija csapatában a legnagyobb sztár akkoriban Szvetlana Kitics volt. Ezt a játékost annak idején az összes torna szépségkirálynőjének megválaszthatták volna, de ezen kívül azzal is feltűnést keltett, hogy irgalmatlanul tudott kézilabdázni.

A BEK-döntő második mérkőzésének külön érdekessége az volt, hogy ezen a találkozón búcsúzott el az angyalföldi csapattól Sterbinszky Amália,

aki a következő szezonban Dániában, az IF Helsingör csapatában folytatta pályafutását. Az előzmények magyar szempontból azért is parádésak voltak, mert 1982. május 8-án a Budapesti Honvéd férficsapata is megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját.

Női kézilabda BEK-döntő, 2. mérkőzés, 1982. május 9.
Vasas-Radnicski Beograd (jugoszláv) 29-19 (13-8)
Fáy utca, 2000 néző. Vezette: Heuchert, Norek (nyugatnémetek)

Vasas: Őriné – Barna 1, Gódorné 7, Csíkné 3, Liskáné, Sterbinszky 8, Gombai 3. Csere: Rácz M. (kapus), Angyal 6, Briznay, Kuruczné 1.
Radnicski: Djukics – Gole, Vujcsics 1, Kitics 8, Jeremics 1, Pesics 5, Cudermann 2. Csere: Radovics (kapus), Milicevics 1, Tmusics 1.

Délután 4 órára a Budapesti Honvéd csapata is hazaért Svájcból, így a kezdés előtt a BEK-győztes férficsapat vonult fel a kupával a Fáy utcai csarnokban. Még a kezdősípszó előtt a Vasas vezetői elbúcsúztatták Sterbinszkyt, aki annyira meghatódott ettől, hogy az első félidei játéka teljesen ráment erre az ünnepségre. A jugoszlávok szerencsére szintén valamilyen különleges állapotban lehettek, mert az első góljukat a 15. percben szerezték.

Akkor a Vasas már 5-0-ra vezetett, azaz fertályóra alatt ledolgozta a Belgrádban összeszedett hátrányát.

Innentől kezdve pedig nem volt megállás. Igazi örömmérkőzés kerekedett ebből a BEK-döntőből és a Vasas története során először (és utoljára) nyerte meg ezt a sorozatot. A végén már sírt mindenki, mert tudták: Sterbinszky Amália távozásával egy olyan csodacsapattól köszönnek el a szurkolók, amely – ebben az összeállításban – soha többet nem léphet pályára.

Sterbinszky átveszi az Európa Kupát a Vasas - Radnicski Beograd mérkőzés után (29:19) a női kézilabda BEK döntőn a Fáy utcában Forrás: MTI/Németh Ferenc

„Tíz évvel ezelőtt jöttem a Ferencvárosból a Vasasba" – nyilatkozta a döntő után Sterbinszky Amália. Azóta kilenc bajnoki és kilenc MNK-aranyérmet nyertünk a csapattal. Háromszor játszottam BEK-döntőben, most először sikerült nyernünk.

A mostani BEK-siker kulcsa az volt, hogy az elődöntőben kivertük régi riválisunkat, a szovjet Szpartak Kijevet. Így végre tényleg reménykedhettünk abban, hogy mi nyerhetünk.

A második félidőben valóban remekül ment a játék, de már a döntő visszavágója előtt bizonyos voltam a sikerben, mert azt gondoltam, hogy 6-7 góllal tudunk nyerni. Ezt is sikerült túlszárnyalnunk. Most Dániába megyek, az első osztályú IF Helsingör játékosa és edzője is leszek, dán fiatalokkal foglalkozom majd. A világbajnokságon búcsúzom el végleg. Nagyon remélem, hogy decemberben újabb trófeát emelhetek a magasba."

Amikor Mocsai Lajos megérkezett a Vasashoz, a szakírók azt találgatták, mennyi időt tölt el a fiatal edző a kispadon. „Ebből forradalom lesz. Vagy az öltözőben, s ennek alighanem az edző lesz az áldozata. Vagy az is lehet, hogy a pályán. De akkor a világ legjobb csapatai rettegjenek" – írta a Népsport. A pályán tört ki a forradalom. A Vasas tényleg elsöpört mindenkit. Pedig Csík János távozása után nem is Mocsai volt az első számú jelölt a Fáy utcai kispadra.

„Vallom, hogy ebben a sportágban a fizikai felkészítésnek óriási szerepe van. Példaként ott állnak előttem a Szovjetunió és az NDK versenyzőinek eredményei. Amíg a BEK-mérkőzések tartottak, mindenki szívvel-lélekkel hajtott a gyakorlásokon és a mérkőzéseken. Később ez a lelkesedés lelohadt."

Mire utalt Mocsai?

Nos, 1982 szeptemberének végére a lapok arról cikkeztek, hogy valami nagyon nagy baj van a Fáy utcában.

Az NB I-ben a Vasas előbb az Építők, majd a TFSE együttesétől is vereséget szenvedett. Az a Vasas, amely 1964 és 1982 szeptembere között összesen hat bajnoki pontot vesztett el.

Azaz 18 év alatt történt meg mindez. Aztán jött ez a két – teljesen váratlan – kudarc, s a magyar sportvilág bundát kiáltott. Különösen a TFSE elleni összecsapás és az egy gólos vereség keltette fel a gyanakvást, hiszen ebben az időben Mocsai Lajos a TF tanára is volt.

„Sem én, sem a játékosaim nem adták le azt a mérkőzést" – mondta a fiatal edző.

Gondolja meg, ha ez igaz lenne, akkor nekem, mint tanárnak és edzőnek nem lenne többé hitelem. Hallottam én olyat is, hogy Gódorné ezen a mérkőzésen jobb kézzel lőtte a hétméterest. Nem igaz, ballal lőtte. Mellé ment, de ő is hibázhat. Amikor ezt a meccset vívtuk, már újra bajnokok voltunk és a játékosokban nem lobogott a harci tűz."

1982. december 31-én arról írt a Népsport, hogy Mocsai Lajos nem hosszabbította meg egyéves szerződését és az angyalföldi kispadra Csík János tért vissza.

A világ dicsősége gyorsan elmúlt.