A galloknál a világbajnokságot követően várt generációváltás csak részben zajlott le, hiszen Zinédine Zidane visszavonulásán kívül a nagy öregek közül Patrick Vieira, Lilian Thuram és Claude Makelele is folytatta.
Más kérdés, hogy utóbbi futballista eredetileg le akarta mondani a válogatottságot, de a szövetségi kapitány, Raymond Domenech ezt nem vette figyelembe, és meghívta a keretbe a játékost Thurammal együtt, aki ugyan nem jelentette ki kategorikusan, hogy többé nem óhajt a válogatottban játszani, de úgy gondolta, hogy többször már úgysem számítanak rá. Márpedig ha valaki meghívót kap a nemzeti tizenegybe, akkor a FIFA szabályai szerint meg kell jelennie a csapatnál, különben eltiltásra számíthat klubjában.
A Chelsea FC mestere, José Mourinho alaposan kifakadt az eset kapcsán, kifejtve, hogy a francia szövetség "rabszolgaként" kezeli Makelelét, de ennek ellenére mind a két focista végigjátszotta a selejtezősorozatot.
A franciák két győzelemmel kezdtek, Grúziában meglepően simán nyertek, elsősorban Franck Ribéry vezérletével, aki az első két gólnál előkészítőként jeleskedett. Ezután jött az olaszok elleni hazai meccs, amelyet a franciák a vb-döntő "visszavágójaként" kezeltek, és ez meg is látszott a teljesítményükön. Maga a találkozó kiváló színvonalú összecsapást hozott, amihez persze kellett az is, hogy a franciák gyorsan vezetést szerezzenek (nem mellékesen góljukat lesállás előzte meg), és Thierry Henryék győzelme összességében megérdemelt volt.
Hadd halljam, mennyire örültök? - Thierry Henry
Ilyen előzmények után a Skóciában elszenvedett 1-0-s vereség mindenképpen meglepetésnek számított, de mivel folytatásban sorra jöttek a győzelmek, ez csupán egy kisebb kisiklásnak tűnt.
A következő négy találkozón a gallok még csak gólt sem kaptak, és így kedvező helyzetben várhatták az Olaszország elleni idegenbeli találkozót, ahol a franciákon látszott, hogy elsősorban a döntetlenért utaztak el Olaszországba - és ezt a céljukat meg is valósították. Maga a meccs hatalmas küzdelmet, és kevés gólhelyzetet hozott, a játék elsősorban a középpályán folyt, ahol az egyik részről Gennaro Gattuso és Daniele de Rossi, a másik oldalról pedig Makelele és Vieira futballozott rendkívül keményen.
Hogy a francia szurkolóknak mégis izgulniuk kelljen, arról megint a skótok gondoskodtak, akik idegenben is nyerni tudtak a gall csapat ellen, és ezzel is nyilvánvalóvá vált, hogy a hátralévő három találkozón a Les Bleus már nem nagyon hibázhat. A Feröer-szigetek ellen tovább nehezítette a Domenech dolgát, hogy az együttes csak három órával a kezdés előtt érkezett meg Tórshavnbe, mivel az időjárás miatt egy nappal korábban különgépük nem tudott leszállni a szigeten. Ez azonban a legkevésbé sem zavarta a gallokat, akik 6-0-ra nyertek - utoljára ilyen sok gólt egy mérkőzésen 2003-ben szereztek, egy másik szigetország, Málta ellen. A találkozón Henry is betalált, és így utolérte a francia válogatott góllövőinek örökranglistáján az élen álló Michel Platinit: mindketten 41 alkalommal voltak eredményesek címeres mezben. Litvánia elleni Henry meg is döntötte Platini rekordját, és mivel a skótok a hajrában előbb Grúzia ellen botlottak, majd Olaszország ellen is kikaptak, így aztán a Litvánia elleni összecsapásnak már nem volt jelentősége a franciák számára.
Domenech-nek mindenképpen dicséretére válik, hogy sikerült beépítenie a csapatba néhány újoncot - igaz, a tréner nem akármilyen futballisták közül válogathat. A fiatalabb generációból Samir Nasri, Karim Benzema és Hatem Ben Arfa érdemel említést, a csatársorban Henry mellett Nicolas Anelka lett meghatározó ember, hiszen a szakvezető továbbra sem nagyon számít David Trézéguet-re. A Juventus FC támadója mindössze három mérkőzésen szerepelt, és ebből kettő a skótok elleni két összecsapás volt - ami azt jelzi, hogy az edző némileg jogosan mellőzte a későbbiekben Trézéguet-t, és annyi kiváló csatár áll a rendelkezésére, hogy meg is tehette ezt.