A világbajnokságot követően az olasz labdarúgásban nagy változások történtek, amelyből a squadra azzurra sem maradt ki.
A szövetségi kapitány, Marcello Lippi lemondott posztjáról, és a bundabotrányba belebukott az Olasz Labdarúgó-szövetség vezetősége is. Utóbbi szervezet új alelnöke az AC Milan egykori futballistája, Demetrio Albertini lett, és sokak szerint ennek nagyon fontos szerepe volt abban, hogy a válogatott élére Roberto Donadonit nevezték ki.
Az új mester első tétmeccsén a squadra azzurra Nápolyban fogadta a litván együttest, és a kezdő csapatban tíz világbajnok kapott helyet - csupán a támadó részlegben szereplő Antonio Cassano volt a kivétel, és az akkor még a Real Madridban futballozó ugyan jól játszott, de a litván kapus több parádés védést is bemutatott, így a baltiak pontszerzése teljesen megérdemelt volt.
Ezt követte a vb-döntő "visszavágója", és franciaországi találkozón az együttes már négy poszton változott a Berlinben szerepelt aranyérmes csapathoz képest, és a galloknak sikerült is revánsot venniük. Így aztán két forduló után a taljánok mindössze egy ponttal álltak, nem csoda, hogy sokan kritizálták Donadonit, ám a folytatásban az olasz gárda már összeszedte magát.
Az Ukrajna elleni hazai összecsapáson Marco Materazzi és Luca Toni is visszatért a gárdába, aminek meg is lett az eredménye, utóbbi játékos előbb kiharcolt egy 11-est, majd maga is betalált, eldöntve ezzel a három pont sorsát. A skótok elleni rangadón is ő volt a főhős, a későbbi selejtezőkön pedig mindig más támadó hozta magát.
A törökök Hunyadi Jánossal, a skótok bizonyára Luca Tonival riogatják a rossz gyerekeket
A Feröer-szigeteken például Filippo Inzaghi mentette meg a taljánokat, az AC Milan focistája kétszer is eredményes volt, pedig a squadra azzurrában ezt megelőzően utoljára 2003 novemberében tudott duplázni. Litvániában pedig egy olyan támadó volt a főszereplő, aki kifejezetten Donadoni "találmánya", Fabio Quagliarellát ugyanis ő hívta meg először a nemzeti együttesbe, és a csatár a litvánok ellen két rendkívül látványos találattal segítette győzelemhez csapatát. Akkor már az is nyilvánvaló volt, hogy a továbbiakban sem Francesco Totti, sem Alessandro Nesta nem áll a szövetség rendelkezésére, hiszen a két világbajnok 2007 nyarán lemondta a válogatottságot - más kérdés, hogy a vébé óta Totti egyébként sem játszott a csapatban, és Nesta is csak egyszer lépett pályára.
A franciák elleni hazai találkozón mindössze egy gól nélküli döntetlent sikerült kiharcolniuk az olaszoknak: Alessandro del Piero gyenge napot fogott ki, és a talján támadásokban kevés volt az átütő erő, ráadásul a gallok jól láthatóan az egy pontért utaztak Olaszországba, és ezt sikerült is megszerezniük. Ez az iksz azonban nem jelentett olyan nagy problémát, hiszen Ukrajnában is nyerni tudott az olasz együttes, és a változatosság kedvéért ezúttal megint egy másik támadó duplázott: az Udinese futballistája, Antonio di Natale.
Az olasz szurkolók mégsem lehettek nyugodtak a továbbjutást illetően, mivel a Skócia elleni idegenbeli rangadóra csak az utolsó előtti fordulóban került sor, és itt a taljánoknak legalább egy döntetlenre volt szükségük - márpedig a skótok addig mindegyik hazai meccsüket megnyerték.
Glasgow-ban azonban az olaszok már a második percben megszerezték a vezetést (egészen pontosan 70 másodperccel a kezdőrúgás után sikerült betalálniuk), mégpedig egy gyorsan elvégzett bedobást követően, a folytatásban pedig jól kontráztak, és szereztek egy teljesen szabályosnak tűnő találatot, amelyet azonban a játékvezető talán les, talán kezezés (egyik sem volt) miatt nem adott meg.
A második játékrészre aztán mintha kicserélték volna a skót gárdát, és a hazaiak mintegy varázsütésre óriásit javultak, sikerült is egyenlíteniük, és a levegőben lógott az újabb találatuk, azonban a vendégeknek sikerült kihúzniuk ezt a periódust, és utolsó öt percben már jórészt a skót kapu előtt pattogott a labda. Az akkor megítélt szabadrúgások egyikéből Christian Panucci befejelte a győztes gólt - amivel nem csak az olasz, hanem a francia csapatot is kijuttatta az Eb-re.