Könnyű ujjal mutogatni az Eb rendezőire

Az Európa-bajnokság előtt a nemzetközi sajtó nagy terjedelemben foglalkozott az ukrán és a lengyel stadionokban tapasztalható rasszizmussal, bár voltak olyan vélemények is, amelyek szerint sokszor az igazságot elferdítve riogatták a szurkolókat. Az első napon már kétszer is érték rasszista inzultusok a színes bőrű focistákat, az UEFA azonban egyelőre lerázza magáról a problémát. De mi lesz, ha Balotelli betartja az ígéretét?

Bár már évtizedek óta leküzdhetetlen probléma, az utóbbi időben egyre gyakrabban tör felszínre a rasszizmus a labdarúgásban. Angliában a 2011-2012-es idény egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eseménye volt, amikor a Manchester United színes bőrű francia balhátvédje, Patrice Evra azzal vádolta a Liverpool uruguayi csatárát, Luis Suárezt, hogy rasszista módon inzultálta őt, és a támadó hiába védekezett a kulturális különbségekkel, hosszú eltiltást kapott.

A gyűlölet stadionjai

A problémakör még az angol válogatott összeállítását is befolyásolta, hiszen bár Roy Hodgson szerint csupán szakmai okai voltak annak, hogy nem küldött meghívót a Manchester United középhátvédjének, Rio Ferdinandnak, döntésében alighanem az is közrejátszott, hogy a válogatott alapemberét, John Terryt azzal vádolják: rasszista kifejezésekkel káromolta Rio öccsét, Anton Ferdinandot, aki a Queens Park Rangersben játszik. Terry ügyében bírósági döntés csak az Európa-bajnokság után lesz, és úgy tűnik, hogy Hodgson nem akarta mindkét hátvédet kivinni a tornára, mert konfliktusforrást látott az ügyben.

Mindezek alapján többen álságosnak tartották, hogy az angol sajtó folyamatosan a lengyelországi és az ukrán rasszizmussal riogatta a drukkereket. Az angol csapat két tagjának, Theo Walcottnak és Alex Oxlade-Chamberlainnek a családja úgy döntött, hogy a rasszista támadásokat megelőzendő el sem utaznak Ukrajnába, de a legnagyobb visszhangot a BBC által készített dokumentumfilm váltotta ki.

A Panorama című, 1953-ban indult oknyomozó műsor még májusban mutatta be a "Gyűlölet stadionjai" című filmjét, amelynek készítője, Chris Rogers egy hónapot töltött el Ukrajnában, illetve Lengyelországban. A műsor alapján az angol közvélemény meggyőződhetett róla, hogy az Eb-t rendező két országban a futballpályákon általános a rasszizmus és az antiszemitizmus: a drukkerek huhognak, antiszemita dalokat énekelnek, sőt, időnként náci karlendítéssel köszöntik egymást. Utóbbiról a harkovi rendőrség egyik vezetője, Vladimir Kovrigin kijelentette: szó sem volt náci karlendítésről, a szurkolók csak a másik klub drukkerei felé mutattak.

Az igazság nem illik a sztoriba

A műsort rengeteg kritika érte lengyel, illetve ukrán részről, mivel úgy vélték, hogy a Panorama túlságosan is egyoldalúan mutatta be a helyzetet. A krakkói zsidó közösség egyik vezetője, Jonathan Orstein például beszámolt arról, hogy a műsorban elhangzó nyilatkozata csak egy részlete annak, amit elmondott a riporternek. Orstein állítása szerint majd egy órán keresztül beszélt Rogersszel, és elmondta: valóban vannak antiszemita drukkerek Lengyelországban, azonban korántsem képviselik a teljes lengyel társadalmat.

Orstein azt is elmondta, hogy azt tanácsolta Rogersnek: készítsen interjút a lengyel bajnokságban légióskodó izraeli focistákkal, mire a riporter azt válaszolta, hogy az nem illene a sztoriba. Az egyik legsokkolóbb jelenet a dokumentumfilmben az volt, amikor a Metaliszt Harkiv drukkerei megvertek két ázsiai származású fiatalt, akik szintén a Metalisztért szorítottak - a műsorból azonban kimaradt, hogy a támadókat letartóztatták, és kitiltották a stadionból.

Huhogtak vagy nem huhogtak?

Ilyen előzmények után történt a holland válogatott nyílt edzésén Krakkóban, hogy a stadionban megjelent mintegy 20 ezer drukker között akadtak pár százan, akik huhogtak a színes bőrű futballisták láttán.

Viselkedésük megdöbbentette a holland csapatkapitányt, Mark van Bommelt, ám az UEFA először úgy nyilatkozott: nem indítanak vizsgálatot, mert nincs miért. Később aztán módosítottak, és közleményt adtak ki, amelyben azt állt. "Az UEFA-nak tudomására jutott, hogy a holland válogatott nyílt edzésén pár elszigetelt incidens történt, amelynek során rasszista rigmusok hangzottak el. Az UEFA egyelőre nem kapott hivatalos jelzést erről a holland szövetségtől, de zéró tolerancia politikát folytat a diszkriminatív viselkedéssel szemben, és engedélyt adott a játékvezetőknek arra, hogy félbeszakítsák a mérkőzést, ha ez többször megtörténik."

Az utóbbit egyébként az UEFA elnöke, Michel Platini korábban is megerősítette, ugyanakkor hozzátette: erről csak a bírónak van joga dönteni, amivel Mario Balotelli egy korábbi nyilatkozatára utalt, amelyben az olasz csatár kijelentette, hogy lemegy a pályáról, ha rasszista módon inzultálják.

Platini ugyanakkor azt is hozzátette: tisztában van azzal, hogy a jelenség létezik Lengyelországban, illetve Ukrajnában, de senki ne gondolja, hogy ez egy lokális probléma.

"Könnyű ujjal mutogatni az Eb rendezőire a rasszizmus miatt, de ez minden országban létezik valamilyen módon. Sok dolgot tettünk a rasszizmus ellen, de ez nem a futball, hanem a társadalom problémája" - mondta Platini.

Szombaton aztán a Football Against Racism in Europe szervezetre hivatkozva a Guardian című brit lap közölte: az orosz-cseh meccsen néhány szurkoló huhogott a mezőny egyetlen fekete játékosának, Theodor Gebre Selassiénak.

www.globalsoccerapp.com