A kávé mellé egy darab papírt is kapok alátétnek, óvatosságból, Kállai Gábor szobájában ugyanis egy olyan sakkasztal mellett beszélgetünk, amelyet állítólag Fidel Castro küldött ajándékba Kádár Jánosnak. Kállai a Magyar Sakkszövetség szakmai igazgatója, az olimpiai csapat kapitánya, de mindenekelőtt nemzetközi nagymester: a címet ő maga szerezte meg, el nem vehetik tőle, míg szakmai igazgatóként kevesen öregedtek meg.
Mostanában azonban a szövetségi teendők kötik le, őt is, meg Ambrus Zoltán főtitkárt is. "Mi nem főállásban dolgozunk a sakkért, hanem napi huszonnégy órában" - mondja. Nehezebb a dolguk, mint évtizedekkel korábban elődjeiknek volt, amikor még a pártfőtitkár patronálta a sportágat. A sakk pártsemleges, mindkét oldalon vannak hívei, "persze az aktuális kormányoldalon lobbizunk nagyobb igyekezettel" - teszi hozzá a nagymester.
Megtudom, hogy Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke gyerekkorában sakkozott, de Kállai szívesen sorolja a nagy elődöket is: Erkel Ferenc volt az első Pesti Sakk Kör elnöke, sokat játszott Karinthy Frigyes és József Attila is, Szent-Györgyi Albert pedig a szegedi kört vezette. Mostanában megint erős a szegedi vonal, odavalósi Lékó Péter, a világbajnok kihívója, Bozsik Péter mellett a másik sportember az augusztus 20-ai lovagkeresztesek között. Rajta kívül tagja lesz a világválogatottnak Polgár Judit is egy hét múlva, az oroszok elleni mérkőzésen, és Almási Zoltán is ott van az élvonalban, 25. a nemzetközi rangsorban. Megint összeállt egy erős csapat, olyan, mint 1980 körül volt, Portischsal, Saxszal, Riblivel, Adorjánnal.