Ki a legtehetségesebb magyar sportoló?

A Tehetséges Magyarországért Alapítvány (TMA) kezdeményezésére 2006. március 25-én, Bartók Béla 125. születésnapján, a Tehetség Napján két fiatal magyar sportoló 1-1 millió forintos ösztöndíjban részesül. A tíz jelöltről a Nemzeti Sportszövetség és a Magyar Sportújságírók Szövetsége határozott, és az egyik díjazott kilétéről az [origo] olvasói is dönthetnek.

Jakab János húszéves asztaliteniszező, trénere Harczi Zsolt.

"Nyolcévesen a közös balatoni családi nyaraláson tudtam meg, hogy unokatestvéreim a Pénzügyőr SE-be járnak pingpongozni. Egy hónapi harc után sikerült szüleimnél elérnem, hogy levigyenek az egyesületbe. Tízévesen meghívtak az utánpótlás-válogatottba, amelynek tagjaként hét év alatt a korosztályos Európa-bajnokságokon 5 arany-, 1 ezüst- és 2 bronzérmet szereztem. Serdülőként: csapat- és páros arany, vegyespáros bronz, ifiként: egyéni és vegyespáros arany, illetve egyéni ezüst. Ifi éveimben négy nemzetközi versenyt nyertem, az Európa Top12-ről pedig ezüstérmet hoztam el. 14 évesen hívtak meg az Európa válogatottba, amelynek egy év után a csapatkapitánya lettem. Közben itthon az országos bajnokságokon is jöttek az eredmények - 15 aranyérem formájában -, és ami külön öröm: mindhárom ifi évemben sikerült mind a négy versenyszámot megnyernem. Utolsó ifjúsági eredményem az országos felnőtt Top12-n való győzelem, amely után az év asztaliteniszezőjének választottak. Az elmúlt években a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség, hogy megkönnyítse a felnőtt nemzetközi mezőnybe való beilleszkedést, új versenyszámot hívott életre a fiatal játékosok számára, a 21 éven aluliakét. Ezeken az U21-es eseményekről két arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet hoztam haza. Egy éve számítok felnőtt játékosnak a sportágamban, ez idő alatt az országos versenyek során a magyar ranglistán a 32. helyről a másodikra léptem elő, a világranglistán pedig több mint 100 hellyel vagyok előrébb. 2005 nyarán a chilei Pro Tour-versenyen párosban a német Peter Franzcal ezüstérmet szereztünk" - mesélt a kezdetekről, majd foglalta össze példás eredménysorát Jakab János.

"Az asztalitenisz férfiszakága Jónyer, Klampár, Gergely ideje óta az elitkategóriából fokozatosan kiszorult, presztízse csökkent, peremsportággá vált. Jómagam 11 éve vagyok asztaliteniszező, s azon kevesek egyike, akik pályafutásuk során minden támogatást erőn felül is megkaptak. Elég, ha megemlítjük, hogy amatőr nevelőegyesületemben, a Pénzügyőr SE személyi edzőt és nemzetközi versenyekre való utaztatást biztosítottak, s hogy ezután olyan csapathoz (LRI-MALÉV SE) kerülhettem, ahol az akkori férfiválogatott színe-javával edzhettem, és az edző velem, serdülő játékossal rendszeresen külön is foglalkozott. Továbbá ifi korom egyesülete (BVSC) erőn felül megszervezett egy kínai versenyen való részvételt, hogy eljuthassak az asztalitenisz jelenlegi fellegvárába... Ez a sportág mára 6-8 férfijátékosnak tud átlagos, 2-3 játékosnak pedig tisztes megélhetést biztosítani klubszinten. A többi válogatott szintű asztaliteniszező külföldön kényszerül játszani" - mondta el a fiatal pingpongos a sportág helyzetéről.

"A válogatottal szeretnénk a csapat világbajnokságon feljutni az elit csoportba, hazai pályán pedig a magyar bajnokságon szeretnék jól szerepelni. Célom, hogy a világranglistán az első százba jussak" - szögezte le Jakab János, majd a vágyait is megfogalmazta: "Sportolóként álmom, hogy a magyar férfi asztalitenisz újra régi fényében ragyogjon - a kínaiak csak egy éve tudták tőlünk az örökös világbajnoki címeket nyilvántartó ranglistán az első helyet megkaparintani, addig mi vezettük ezt -, sportolói álmom pedig, hogy saját világbajnoki címemmel beírjam magam erre a ranglistára."

Az egymillió forintos ösztöndjíról a következőket mondta: "Ahogy eddig is említettem, a mi sportágunkban a kínaiaktól kell tanulnia annak, aki le akarja győzni őket. Ezért a nyáron edzőmmel, Harczi Zsolttal egy kínai edzőtáborozást szeretnénk felkészülési programunkba iktatni. Ők ugyanis egészen más típusú, viselkedésű ütőborításokkal játszanak. Versenyeken több szett előnyhöz is juthatnak, mire az európai játékos megszokja a róluk érkező falsokat. Óriási, taraflex padlóborítású csarnokokban rendezik a versenyeket, így a 2008-as olimpiát is. Ha pedig Kínába nem is tudnék eljutni, ebből a pénzből három európai rendezésű Pro Tour-versenyen vehetnék részt, vagy Németországban két edzőtáborban. Bízom benne, hogy bárki is nyeri el ezt a segítséget, a magyar sport javára fog válni!"