Technológiai forradalom a teniszben

Szerdán a Nasdaq-100 Open nyitónapján hivatalosan is bemutatkozik az elektronikus vonalfigyelő rendszer a teniszben. Az észak-amerikai versenyeken - így az augusztus 28-án kezdődő US Openen is - mindenhol alkalmazzák majd a több éves fejlesztés eredményeként megvalósult technikát.

A teniszben a hagyománytiszteletnek meghatározó szerep jut, de az egészséges konzervativizmus mellett a sportág vezetői évek óta nyitottak az észszerű újításokra, változtatásokra. A mostanit úgy is értékelhetnénk, hogy az egyik fejlődés kiköveteli a következőt. Miről van szó? A játék sebessége, dinamikája annyira felgyorsult, hogy hiába figyel minden vonalat egy bíró, szabad szemmel nagyon nehéz megállapítani, hol érte, csípte a labda a pályát, kívül vagy belül. Ma már egy pont itt vagy ott mérkőzéseket dönthet el, az pedig dollármilliók sorsáról határoz. Ha tehát lehetőség van egy tévedhetetlen vonalfigyelő rendszer üzemeltetésére, akkor azt alkalmazni kell. Kérdés persze, milyen áron?

A Hawk-Eye Officiating, a "működő sasszem" nem az egyetlen vonalfigyelő rendszer, természetesen ez is hatalmas üzlet, még nem dőlt el, melyik lesz a végső befutó. Az illetékesek nem akarták teljesen kiiktatni az emberi tényezőt, ezért "sasszem" csak akkor jut szerephez, ha valamelyik játékos kéri. A vonalbírók tehát továbbra is a saját szemükre hagyatkozva végzik a dolgukat, döntenek, de ha az egyik teniszező úgy gondolja, rosszul ítéltek, jön a visszajátszás. Erről a székben ülő bíró intézkedik és a lényeget nem csak a tévénézők, de a stadionban helyet foglalók is figyelhetik, élvezhetik, mert óriás kivetítőt használnak.

Egy játékos játszmánként két alkalommal kérheti a rendszer alkalmazását, de ha kiderül, jogosan kérdőjelezte meg a vonalbíró döntését, visszakapja a fellebbezési lehetőséget. Egyik szettről a másikra nem lehet átvinni a korrekciós igényt, viszont a rövidítésben mindkét fél kap egy-egy újabbat.

Általános vélemény, hogy az elektronikus vonalfigyelő rendszer bevezetése akkora áttörés a teniszben, amilyenre a tie-break bevezetése óta nem volt példa. Tavaly tavasszal még úgy volt, hogy már a 2005-ös US Openen ezzel játszanak, de csúszott az átadás.

Ennek talán Roger Federer örült a legjobban, mert ő a kezdettől nem támogatta. "Nagyon határozott a véleményem: teljesen ellene vagyok. Nem változtatnám meg a mostani szabályt. Mi lesz a kisebb versenyekkel, ahol nem tudják bevezetni? Ez túl sokba kerül, rengeteg pénzt dobnak ki az ablakon néhány vonalbírói döntés miatt. Azokat a dollármilliókat jobb célokra is el lehetne költeni. Tudom, az egész a Serena Williams-Jennifer Capriati meccs miatt van, amikor a harmadik játszma elején több vitatható döntés született, de számomra ez nem meghatározó. Ellene vagyok és kész" - mondta egyértelműen tavaly május 25-én a Roland Garroson Roger Federer.

Vannak, akik másképp látják. "Húsz éve vagyok a profi teniszben és ez az egyik legizgalmasabb dolog, ami a játékosokkal, a szurkolókkal és a tévénézőkkel történik. Ez a technológia egy egészen új dimenziót ad a játékhoz" - vélekedett André Agassi.

"A labda annyira gyorsan megy ma, hogy néha a képzett bírók számára is lehetetlen követni. Ki kell használni a technika fejlődését és kizárni az emberi hibázás lehetőségét" - érvelt a változtatás mellett James Blake.

"Akik hallgatják a közvetítéseim, tudják, hogy én régóta támogatom a visszajátszást. Ez még érdekesebbé fogja tenni a teniszt" - magyarázta John McEnroe.

"Játékosként azt akarom tudni, hogy a vonalbíráskodás a lehető legpontosabb, halad a technológiai fejlődéssel. Tehát ez egy nagyszerű hír a tenisznek" - örvendezett Maria Sarapova.

Most csak Észak-Amerikában vezetik be az új szabályt, de ha beválik, rövidesen Ausztráliában, Ázsiában és Európában is alkalmazzák, bár a salakon nincs akkora jelentősége, mert ott nyomot hagy a labda.