Vágólapra másolva!

Amit Kramnyik sakkpályafutásáról tudni kell

2008. október 11. 22:18

Bonnban október 13-án tartják meg a címvédő Viswanathan Anand és az orosz exvilágbajnok Vlagyimir Kramnyik 12 játszmás világbajnoki döntőjének ünnepélyes megnyitóját, majd a sorsolást. A párharc első partiját másnap játsszák. Bonnban 1,5 millió euró a díjalap, amelyet egyenlő arányban osztanak meg a küzdő felek között. Anand a mexikói nyolcfős, kétfordulós világbajnoki versenyen végzett az első helyen, de a szabályzat visszavágó jogot biztosított a korábbi világelsőnek, Kramnyiknak. Idézzük fel a sakkozás 14. világbajnoka, a háromszoros olimpiai bajnok, a kihívó Kramnyik pályafutásának legfontosabb állomásait. Anand elleni győzelmeit csokorba gyűjtöttük, legjobb partijaiból, kombinációiból, végjátékaiból válogattunk.

Lékó Kramnyik szekundánsa lesz a vb-döntőn

ChessBase programmal letölthető pgn-fájlok:

A sakkozás 14. világbajnoka, Vlagyimir Kramnyik 1975. június 25-én született Tuapszében, a Fekete-tenger partján. Ötéves korában tanult meg sakkozni, tehetsége korán kibontakozott, ifjúsági világbajnokságot nyert 16 évesen. Garri Kaszparov minden idők legtehetségesebb sakkozójaként emlegette, és a világbajnok határozott óhajára Kramnyik 17 évesen már tagja volt az 1992-es manilai sakkolimpián aranyérmes orosz válogatottnak.

A bemutatkozása frenetikus sikert hozott, 9 játszmájából 8,5 pontot szerzett. A debreceni Európa-bajnokságon is remekelt, aranyérmes az orosz csapattal. Kramnyik ebben az évben megkapta a nagymesteri címet. Még kétszer, 1994-ben és 1996-ban volt tagja olimpiai bajnok válogatottnak. 1993-tól a szuperversenyek állandó résztvevője, 31 olyan tornán szerepelt, amely 18-as (2676), vagy még magasabb kategóriájú volt. Kramnyik számos tornagyőzelem, dobogós helyezése mellett még egy Guinnes-rekordként is említhető sorozatot mondhat magáénak, 2000 júliusától 18 hónapig a sakkvilág legjobbjaival 80 játszmát vívott, és veretlen maradt.

Az 1993-ban a svájci rendszerű bieli zónaközi döntőn kiharcolta a világbajnok-jelöltséget, sőt a PCA világbajnoki ciklusban is kandidátus lett, egyszerre két vasat tarthatott a tűzben. A FIDE világbajnoki címéért először páros mérkőzésen 4,5-2,5-re simán legyőzte az izraeli Leonyid Judaszint.

A PCA meccsen azonban nagy meglepetésre 4,5-1,5-re kikapott az amerikai Gata Kamskytól. A váratlan vereségért Kramnyik nem vigasztalódhatott a FIDE-ciklusban, az izraeli Borisz Gelfand 4,5-3,5-ös győzelemmel jutott tovább. Kramnyik 1998-ban a spanyol Alekszej Shirovval meccselt a kihívó jogáért, ezt a mérkőzést 5,5-3,5-re elbukta, de a Kaszparov-Shirov világbajnoki döntőt nem játszották le, a mérkőzésre nem találtak szponzort.

Kaszparov nagyon szerette volna tető alá hozni Viswanathan Ananddal a meccsét, de a kezdeti biztató tárgyalások végül elakadtak. Kramnyik 1999-ben szerencsét próbált a FIDE kieséses rendszerű világbajnokságán, Las Vegasban az angol Adams ellen a negyeddöntőben a rapid rájátszás során alulmaradt. Kaszparov végül Londonban, 2000 októberében a világranglista második Kramnyikkal mérkőzött meg.

Vlagyimir Kramnyik a Braingames 16 játszmás világbajnoki döntője előtt ígéretet tett, hogy az "életéért" fog küzdeni. A meccs békés döntetlennel indult, majd Kramnyik vezetést szerzett. A 25 éves kihívó sokkal jobban felkészült, szekundánsai, a spanyol Illescas Cordoba Illescas, az orosz Jevgenyij Barejev és a francia Joel Lautier nagyszerű csapatot alkottak. Kaszparov tőle szokatlan hibákat követett el. Kramnyik könnyű nyerést hibázott el a negyedik játszmában, kihasználatlanul hagyta esélyét a hatodikban.

Meglepetésre Kaszparov repertoárja világossal korántsem tartogatott "nyerő változatokat". Mindennél ékesebb bizonyíték volt erre a hetedik parti 11 lépéses remije. A tizedik összecsapás pedig egyenesen katasztrófát jelentett a címvédő számára, a 25. lépésben feladásra kényszerült. A hajrában Kramnyik vált kissé bizonytalanná, de kétpontos előnyét megőrizte, 8,5-6,5-ös győzelemmel elnyerte a profi világbajnoki címet, Kaszparov 15 éves uralkodásának végére tett pontot. Kramnyik igen bölcsen, visszafogottan nyilatkozott, Kaszparov már a veresége pillanatában reményének adott hangot, hogy lesz esélye visszavágó mérkőzésre. Az 1927-ben játszott Capablanca-Lasker döntő óta nem fordult elő, hogy a címvédő még játszmát sem tudott nyerni.

Kaszparov azonban többé nem kapott lehetőséget a visszavágóra és Kramnyik 2004 őszén Brissagóban Lékó Péterrel mérkőzött meg a világbajnoki címért. A 14 játszmás párbaj első partiját nagymesterünk elvesztette, az ötödikben egyenlített, majd briliáns győzelmet aratott a nyolcadik játszmában. Lékó vezetését remikkel a 14. partiig őrizte, de Kramnyik nagyon összeszedte magát a döntő ütközetre, nyert, és a 7-7-es eredmény címe megvédését jelentette. Kramnyik komoly egészségi problémái miatt öthónapos kényszerpihenőre szorult, a torinói sakkolimpián játszott ismét, és kitűnő eredményt ért el, nem rajta múlott, hogy az első helyen kiemelt orosz válogatott csak hatodik lett. A világbajnoki döntő előtti főpróbája is sikeres volt, Dortmundban éppen Lékót legyőzve végzett az élen.

A Kalmük Autonóm Köztársaság fővárosában, Elisztában rendkívül izgalmas, fordulatokban gazdag rapid rájátszással fejeződött be a címegyesítő világbajnoki döntő. A klasszikus sakkozás világbajnoka, Vlagyimir Kramnyik a rapid párharcban 2,5-1,5-re legyőzte a FIDE világelsőjét, a bolgár Veszelin Topalovot, és összesítésben 8,5-7,5-ös eredménnyel a sakkvilág immár egyedüli világelsőjeként köszönthettük. Kramnyik kettős győzelemmel kezdte a párharcot, Topalov az első partiban túlerőltette az állást, a második játszmában kölcsönös sakkvakságok is jellemezték a két világklasszis játékát.

Két döntetlen után Kramnyik játék nélkül vesztette el az ötödik partit. Nagy bonyodalmak, diplomáciai csatározások után végül az orosz világbajnok folytatta a meccset, két remit követően azonban Topalov kettős győzelemmel magához ragadta a vezetést. A sakkozás 14. világbajnoka remek sportemberi tulajdonságokat csillogtatott meg, kiegyenlített, és az izgalmas tie-break során jobban koncentrált, megérdemelt győzelmet aratott. Kramnyik 2006. december 31-én megnősült, francia felesége, Marie-Laure Germon a Figaró ismert újságírója.

Kramnyik a Corus versenyen veretlen maradt és elégedett volt negyedik helyezésével. A monacói Amber-tornán kétpontos előnnyel nyerte meg az összetett versenyt. Miskolcon remek csatában 4,5-3,5-re győzte le Lékó Pétert, de Jerevánban 4-2-es vereséget szenvedett Levon Aronjantól rapid párosmeccsen. Az orosz világbajnok főpróbája sikeres volt a mexikó világbajnokság előtt, Dortmundban nyolcadszor győzött (1995-1998, 2000, 2001, 2006). Pályafutása során másodszor választották az év sakkozójává 2006-os eredményei alapján (2000-ben kapta az első Oscar-díját.)

Vlagyimir Kramnyik hosszas tárgyalások után elindult a mexikói vb-n, elfogadta azt a privilégiumot, amit ajánlottak számára. A szabályzatában az szerepelt, ha Kramnyik végez az első helyen, akkor a bolgár Veszelin Topalovval vívott volna "visszavágó" meccset. Kramnyik holtversenyben második volt az izraeli Borisz Gelfanddal, de megkapta a jogot, hogy megmérkőzhet a győztessel, így jött létre Ananddal a döntője. A bolgár exvilágbajnok a Világkupa-győztes Gata Kamskyval a kihívó jogáért játszik majd, ennek a párharcnak a győztese 2009-ben az Anand-Kramnyik meccs nyertesével küzdhet meg a világbajnoki címért.

A mexikói vb-n a címvédő csak egyszer ingott meg, honfitársától, Alekszandr Morozevicstől kapott ki. Hatásos újításai rendre beváltak, de sötéttel gyakran megelégedett a gyors döntetlennel. Csalódással élte meg, hogy elvesztette világbajnoki címét, de már az első interjúban kifejtette véleményét, hogy Anandot csak akkor tekinti igazi világelsőnek, ha legyőzi őt a visszavágó párosmeccsen.

A moszkvai Tal-emlékversenyen az igazi Kramnyikot láttuk, pályafutása egyik legnagyobb sikerét érte el Öt világos játszmájából négyszer győzött, kedvező sorsolását remekül kihasználva végzett az élen. A januári Corus-tornán csak ötvenszázalékos eredményt ért el, 1 ponttal teljesített kevesebbet, mint Anand. Akklimatizációs problémákra hivatkozva harmadszor is lemondta a Morelia/Linares tornát. Az Amber-versenyen holtversenyben második lett. Nagy sikereinek színhelyén, Dortmundban nagyon rossz formában sakkozott, a nyolcfős mezőnyben csak hetedik lett 3 ponttal. Nem sikerült igazán jól a világbajnoki döntő előtti főpróbája, a III.Tal-emlékversenyen. Egy ponttal maradt el a győztes Vaszilij Ivancsuktól, négyes holtversenyben lett második.

Kiemelkedő sikerei:
Nyolcszor győzött a dormundi tornán (1995, 1996, 1997, 1998, 2000, 2001, 2006, 2007)

További első helyezései:
1994 PCA Intel Grand Prix (rapid)
1995 Horgen, Belgrád
1996 Monaco rapid, Dos Hermanas
1997 Dos Hermanas, Tilburg
1998 Wijk aan Zee, Monaco (rapid)
1999 Monaco (rapid)
2000 Linares
2001 Monaco (rapid)
2004 Linares
2007 Monaco (rapid)
2007 Moszkva