Bodrogi László: Magyarországon mindenki ellenem versenyzett

Bodrogi László kedden bejelentette, hogy megkapta a francia állampolgárságot, és a jövőben választott hazáját képviseli majd a kerékpárversenyeken. A sportág legeredményesebb magyar versenyzője úgy érzi, Magyarországon nem adottak a feltételek a profi versenyzéshez, és ezen az sem változat, hogy az olimpián biztosították számára a kért támogatást. A szeptember elején kettős lábtörést szenvedett, világbajnoki ezüst- és bronzérmes sportoló úgy érzi, a váltás nem változtat majd magyarországi megítélésén, a döntést pedig még tavaly meghozta.

- Felépült már a sérüléséből?
- Még nem, csak másfél hónap múlva kezdhetek rendesen edzeni. Egyelőre a lábam erősítem, igyekszem az elvesztett izomzatot helyreállítani.

- Pontosan mióta él Franciaországban?
- 1996-ban költeztem ki, és azóta egy kétéves olaszországi periódust leszámítva itt lakom. De már előtte is sokszor jártam ki versenyezni a nyári szünetekben.

- Amikor tavaly ősszel francia állampolgárságért folyamadott, azt mondta, magyar versenyzőként nem kapja meg a zavartalan szerepléshez szükséges segítséget. A pekingi olimpiára aztán mégis biztosították az ön részére azt a stábot, amit az indulás feltételeként kért a szövetségtől.
- Az olimpia már nem változtatott a döntésemen, tavaly ősszel már tudtam, hogy ha megkapom az állampolgárságot, akkor franciaként folytatom.

- Miért döntött így?
- Régóta élek Franciaországban, a családom is francia, szeretnék velük maradni. Ami a sport részét illeti, itt a versenyzők tényleg csak a versenyzéssel foglalkoznak. Magyarországon ezzel szemben a körülmények erre nem alkalmasak, nincs olyan személyzet, amely megfelelne a profi versenyzés színvonalának. Nehéz találni egy jó szerelőt vagy egy jó masszőrt, vagy nincsenek is ilyenek, vagy a szövetség nem tudja megfizetni őket. De nem akarom tovább részletezni, már több évvel ezelőtt elmondtam erről a véleményemet.

- Az anyagiakon túl vannak más jellegű sérelmei is? Úgy hallottuk, hogy amikor hazatért egy-egy országos bajnokságra, sokszor nem éppen érdemeinek megfelelően fogadták, s többen kifejezetten ellenségesen viselkedtek önnel.
- A szövetség részéről nem érzékeltem rosszindulatot, a versenyszellemet azonban elég érdekesnek találtam. Úgy éreztem, mindenki ellenem versenyez, amit nem igazán értettem. Persze, ellenem is versenyezzenek, de ne csak ellenem, nemcsak belőlem áll a mezőny.

- Az ön sportágában a jelentős nemzetközi körversenyeknek azért nagyobb presztízsük van, mint a világbajnokságnak. Egy orosz csapat versenyzőjeként nem mindegy, hogy ön magyar vagy francia?
- Évente csupán egy világverseny van, a világbajnokság, úgyhogy ennek azért megvan a maga rangja. Egy háromhetes versenynek nyilván másféle rangja van, de a vb is nagyon fontos.

- A francia bringások között hányadik helyen áll?
- Ezt nem tudom megmondani. 1999-ben az utolsó amatőr évemet úgy fejeztem be, hogy én voltam a legjobb a franciák között.

- Ezek szerint jó esély van rá, hogy a londoni olimpián láthatjuk majd francia színekben?
- Megint csak nem tudok felelni, az még nagyon messze van. Ezt tavaly tavasszal, Peking kapcsán kellett volna megkérdezni.

- Akkor még nem hagyott kétséget afelől, hogy a magyar csapat tagjaként indul az olimpián. Csak annyit lehetett tudni, hogy előbb-utóbb francia állampolgár is lesz, ettől azonban még szerepelhetett volna továbbra is a magyar válogatottban.
- Választhattam volna ezt is, de ha itt jobb körülmények között versenyezhetek, miért tértem volna vissza a rosszabb körülményekhez?

- Nem nyomasztja, hogy a magyarországi szurkolói elfordulhatnak öntől?
- Akik eddig nekem szurkoltak, azok továbbra is nekem szurkolnak majd, akik pedig ellenem voltak, a jövőben is ellenem lesznek. Meg kell nézni, miket írnak rólam a fórumokon, nem új keletű dolgok ezek, és nem is számítanak sokat.

- Mit érhet még el, mik a céljai a kerékpározásban?
- Egyelőre nem tűztem ki újabb célokat, mivel nem tudom, mikor leszek ismét százszázalékos állapotban. Négy-öt évig még szeretném folytatni.

- A váltástól nagy javulást vár az eredményeiben?
- Nem tudom, majd meglátjuk.

- Tavaly úgy nyilatkozott, hogy a versenyzőket általában nem érik különösebb meglepetésként a kiderülő doppingesetek, vagyis nagyjából sejtik, ki lehet érintett a dologban. A hétszeres Tour-győztes Lance Armstrongot már többen meggyanúsították, hogy nem tisztán érte el az eredményeit. Ön mit gondol a visszatéréséről?
- Nem tartom szerencsésnek, az ezzel kapcsolatos vélemyények hasonlók az enyémhez. Az biztos, kiemelt figyelem kíséri majd a versenyzését, és az ellenőrök is állandó kontroll alatt fogják tartani.