Promótere szerint Erdei a magyar sport Michael Jordanje

Ami magyar ökölvívónak még sohasem sikerült, az vasárnap Erdei Zsoltnak igen: terjedelmes interjút közölt vele a New York Times. A magyar bokszoló jövő szombaton, Atlantic Cityben a kenyai Samson Onyangóval vív félnehézsúlyú mérkőzést, erre készül most Manhattanben, a Trinity Gym bokszklubban. A New York Times arról ír, hogy Erdei az a magyar sportban, aki Michael Jordan az Egyesült Államokéban. A 36 éves kiválóság be szeretné bizonyítani, hogy gyorsabb balegyenese van, mint bárkinek a félnehézsúlyú mezőnyben.

"Most próbáljuk rászoktatni Viktor fiamat a szobatisztaságra, amikor eljöttem november 6-án, kellős közepén tartottunk a folyamatnak. Sajnálom, hogy éppen most kellett magára hagynom a feleségemet, már most honvágyam van. Az itteni magyarok azonban segítenek abban, hogy elviseljem a családom távollétét" - mondta Erdei Vincent M. Mallozzinak, a New York Times riporterének az Andre's Cafe nevű magyar kávézóban, a tolmácsként is funkcionáló menedzser, Christof Hawerkamp segítségével.

A 36 éves Erdeit Magyarország leghíresebb sportemberének nevezi a cikkíró, aki 11 éves profi karrierje alatt 31-0-s, veretlen mérleget bokszolt össze, 17 KO-val. 2004 és 2009 között a WBO félnehézsúlyú világbajnoki címét őrizte, majd 2009-ben megszerezte a WBC cirkálósúlyú övét.

"Ő a magyar sport Michael Jordanje" - mondja Erdeiről Lou Di Bella, a magyar bokszoló promótere. "Ha Budapesten bokszolna egy nagynevű amerikai ellen, meg tudna tölteni egy futballstadiont."

Erdei azonban szombaton nem Budapesten, hanem Atlantic Cityben, a Boardwalk Hallban lép szorítóba a 39 éves kenyai Samson Onyango ellen, akinek húsz győzelem mellett hat veresége van, a győzelmek közül 13 KO-val. Erdei 31 mecce közül huszonkilencet Európában vívott meg, csak kétszer bokszolt az Egyesült Államokban, 2001-ben Las Vegasban és 2002-ben Atlantic Cityben.

Erdei a családjáról is beszélt: "Kilencéves voltam, amikor az apám elhagyta a családunkat, őt azóta sem láttam. Azóta én vagyok a családfő, a három leánytestvérem és az édesanyám gyámolítója. Régóta megszoktam ezt a szerepet, ezért is hiányzik annyira a családom."

Erdei korábban hiába remélte, hogy győzelmei olyan amerikai sztárokat vonzanak ellene a szorítóba, mint Roy Jones Jr., Antonio Tarver vagy Glen Johnson. "Nem jöttek át Európába" - jegyezte meg.

A csalódott Erdei visszavonult, de négy hónappal ezelőtt nem bírta tovább, és januárban egy bronxi tanácsadón, Greg Leonon keresztül megkereste Lou Di Bellát.

"Erdei azt mondta nekem, anyagilag nincsenek gondjai, azonban szeretne úgy visszavonulni, hogy Amerikában is volt egy nagy dobása. Azt mondta, tudja, hogy erős honvágya lesz, de nincs más választása, meg kell próbálnia" - mondja Di Bella.

Így hát november 6-án New Yorkba repült Erdei Hawerkamp társaságában, és azóta körülrajongják az itteni magyarok. A pénteki ebédet követően Hawerkamp elvitte a bokszolót a magyar húspiacra, ahol a tulajdonosok, Gubicza Anikó és Géczi Tamás várták. "Nem is hiszem el, hogy ez Erdei Zsolt!" - hitetlenkedett Anikó, mintha csak egy rocksztárral találkozott volna. Aztán átmentek a szem közti Starbucks kávézóba, ahol három idősebb magyar úr rajongta körül a sportembert.

"Mintha csak Pesten lennénk, ahol mindenki kezet akar szorítani Zsolttal az utcán" - meséli mosolyogva Hawerkamp.

Ha szombaton legyőzi Onyangót, Erdei áthozza Amerikába feleségét és Viktor fiát, s úgy készül majd fel a tervezett következő mérkőzésére, amelyre áprilisban kerül sor. Erdei reméli, hogy Jean Pascal, Tavoris Cloud, Chad Dawson vagy Bernard Hopkins közül valamelyiket szorítóba tudja csábítani.

"Azt akarom, hogy az amerikai közönség tudja meg, ki vagyok én. Hogy tudják meg azt, amit Magyarországon már tudnak: hogy én vagyok a világ egyik legképzettebb bokszolója, és hogy gyorsabb balegyenesem van, mint bárkinek a félnehézsúlyú mezőnyben. De ezt csak akkor tudom bebizonyítani, ha a családom itt lesz mellettem" - mondja Erdei.