Az igazi áttörést valóban a koreai-japán közös rendezésű viadal hozta meg neki: a bronzérmet szerzett Gunes-alakulat legjobbja volt, védéseivel még a brazilokat is az őrületbe kergette, akik csak egyszer, Ronaldo révén jártak túl az eszén, majd bekerült a vb All-Star csapatába, és ha nincs Oliver Kahn, akkor talán a világverseny legjobb kapusának válaszották volna.
Az Angliába szerződés gondolatával kacérkodó portás esélyei mindenesetre jócskán megnőttek arra, hogy akár a Premier Ligába, vagy egy európai élcsapathoz igazoljon. Három éve, egy esős decemberi napon történtek után senki, még Rüstü sem gondolta, hogy 2002-ben az ő káprázatos védéseiről cikkezik majd a világsajtó.
Akkor a Fenerbahce arcpirító, 2-1-es vereséget szenvedett a másodosztályú Pendiksportól és kiesett a török kupából. A találkozó után a Fener feldühödött ultrái kirángatták a kapust az autójából és alaposan helybenhagyták - mielőtt a rendőrség kimentette az elvetemült "szurkolók"karmai közül. "Abbahagyom a futballt" - mondta akkor a copfos kapuvédő.
Szerencsére nem tette, lenyugodott és folytatta: ott, ahol abbahagyta. Elvitathatatlan érdemei voltak a klub európai részsikereiben, ám most már többre vágyik."Rüstü személyében Törökország egy kiváló, európai mércével is klasszis kapust talált" - nyilatkozta róla Hincal Uluc, a török televízió kommentátora. A 29 éves hálóőr bizonyított a vb-n, a legjobb meccse a Boszporusz-partiak által 1-0-ra elveszített elődöntő volt, amikor a brazilok ellen féltucatnyi alkalommal is bravúrral mentette meg a török kaput a góltól. Nem rajta múlott, hogy a félholdasoknak végül vesztesen kellett elhagyni a szajtamai stadion gyepszőnyegét. Egy esetben nem tudott hárítani, Ronaldo spicces-góljánál, de az a gól nem varrható a kapus nyakába."Mágikus védés volt. Nem hiszem, hogy valaha is képes lenne még egyszer ekkorát védeni" - emlékezett vissza a brazilok hátvédje, Cafú a 21. perc történéseire. A Roma jobb oldali futója hat méterről küldött sistergős bombát jobbról a rövid felső sarok irányába, ám Rüstü szenzációs mozdulattal menteni tudott.
A törököknek örökké emlékezetes bronzmeccsen is remekelt a kapus, fájós derékkal is, több esetben testi épségét sem kímélve, párducszerű vetődéssel kaparintotta meg a koreaiak fáradhatatlan kísérleteit. A többit pedig megoldotta Hakan Sükür és Ilhan Mansiz, utóbbi a vb egyik nagy felfedezettje, a csatárduó három gólt rámolt be a hazaiak kapujába, hozzásegítve ezzel Törökországot története legnagyobb futballsikeréhez, a világbajnoki bronzéremhez. Nem kell hozzá nagy jóstehetség: a hovatartozását szimbolizáló színeket a baseball-játékosokhoz hasonlóan szeme alá festő kapust az elkövetkezendő években a Bajnokok Ligája vagy az UEFA-kupa során látjuk majd röpködni a kapufák között.
Rüstü Recber
névjegykártyája
születési idő:
1973. Május 10.
hely:
Antalya
testmagasság:
186 cm
testsúly:
76 kg
klubjai:
Antalyaspor 1994-ig, Fenerbahce
eredményei
: 71 mérkőzés a válogatottban,
török bajnok 1996, 2001.
A törökökbe egy ország szerelmes
Az egykori koreai háborús veterán, Senol Günes mester a bronzérem megszerzése után méltatta futballistái teljesítményét. Az edző szerint sokat köszönhetnek a török embereknek, akik valóságos szerelmi viszonyban vannak a futballistákkal.
"Törökország megérdemelten szerezte meg a vb-bronzérmet. Játszottunk mindkét házigazda együttesével, kétszer Brazíliával, és nagyon boldogok vagyunk. A vb előtt is azt hangoztattuk, hogy nagy büszkeséggel utazunk a távol-keletre és hazatérni is ugyanilyen büszkén fogunk" - értékelte csapata nagyszerű teljesítményét a kapitány.
S míg a bronzmeccs óta mindenki Hakan Sükür történelmi - tizenegyedik másodpercben esett - góljáról beszél, Günes edző szinte természetesnek vette a rekordot, mondván: a török embereknek szokása valamit először tenni a világon. "Ami viszont ennél is fontosabb, hogy három gólt tudtunk lőni a kitűnő koreai válogatottnak. Boldogok vagyunk, hogy mindkét házigazda együttest legyőztük, ellenben Brazíliával kétszer játszottunk, és kétszer vesztettünk. Ilyen a futball."
A török együttes edzője hangsúlyozta a játékosok és rajongóik összhangját, amely a szakember megítélése szerint nagyon sokat jelentett a válogatottnak."A játékosok reményt és boldogságot adtak az embereknek, és mindkét oldal, akárcsak két szerelmes nagyon várja már a hazaérkezés utáni találkozást."
Pircs Anikó