Vágólapra másolva!
Raúl Gonzáleztől, a spanyol labdarúgó-válogatott extraklasszisától egész Hispánia azt várta, hogy Albacete városában, a Carlos Belmonte-stadion 16 000 nézője előtt az Észak-Írország elleni Európa-bajnoki selejtezőn eléri a bűvös harmincas számot, és ezzel örökre letörli klubtársát, Fernando Hierrót a nemzeti tizenegy örök góllövőlistájának éléről. Raúl ott is volt, játszott is - nem is rosszul -, ám a gólokat nem ő, hanem Rubén Baraja, posztján - labdaszerző, s olykor a csatárokat segítő középpályás - napjaink egyik legjobb spanyol futballistája szerezte.
Forrás: EPA
A válogatottban is mindent megtesz a győzelemért
Fotó: Epa


A Bayern sztárjával testalkata - 181 centis, 75 kilós, ideális felépítésű - és szerepköre okán előszeretettel összehasonlított Barajára mi, magyarok némi elfogultsággal azt is mondhatnánk: ő a spanyol Lipcsei. A szinte a védővonalból indított rohamai, s pompás fejjátéka kétségtelenül a válogatottba sikeresen visszatért ferencvárosi kedvencet idézik. Szombaton, Albacetében is fejjel nyitotta meg a gólok során Xavi beadását követően, s amikor felbukkan a valladolidi születésű, 27 éves half göndör feje az ellenfél kapuja előtt, akkor szinte tapintható a gólveszély.

Raúlról a távol-keleti vb-n azt írta a Marca, hogy ő a spanyol futball Ferrarija, amely hamarosan el fog húzni Hierro mellett a címeres góllövőlistán. Nos, szombaton Baraja tűnt versenyautónak, pláne, hogy a 75. percben lazán belőhette volna önmaga harmadik gólját, ha az ötösről nem bombázza mellé a labdát.

Focivébé 2002: Rubén Baraja portréja20020602ruben.html
Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!