A következő oldalakon részletes ismertetést olvashatnak a jelentkezők tervezett helyszíneiről, költségvetéséről, futballtörténelméről, kiemelkedő eredményeiről, klubéletéről, a közelmúltbeli sporteseményeiről, politikai helyzetéről és a pályázat mellett, illetve ellen szóló érvekről. Az UEFA csütörtökön Genfben jelöli ki a hat év múlva sorra kerülő Eb házigazdáját.
Tervezett helyszínek:
Puskás Ferenc-stadion: (felújítandó, 62 500 férőhely): nyitóünnepség, A csoport mérkőzései, negyeddöntő, elődöntő, döntő.
Videoton-stadion: Székesfehérvár (újjáépítendő, 41 800 férőhely): D csoport mérkőzései, negyeddöntő, elődöntő.
Fehér úti stadion: (tervezés alatt, 41 800 férőhely): C csoport mérkőzései, negyeddöntő.
Debrecen: (tervezés alatt, 41 800 férőhely): B csoport mérkőzései, negyeddöntő.
Rába-stadion: Győr (újjáépítendő, 31 250 férőhely): A csoport
mérkőzései.
Diósgyőr: (tervezés alatt, 31 250 férőhely): B csoport mérkőzései.
Szeged: (tervezés alatt, 31 250 férőhely): C csoport mérkőzései.
Kaposvár: (tervezés alatt, 31 250 férőhely): D csoport mérkőzései.
Költségvetés:
Az Eb-rendezés mintegy 3 milliárd euróba kerülne, ebből az állam 2 milliárdot (500 milliárd forintot) szán infrastrukturális fejlesztésekre. A szervezők a korábbi kontinenstornák tapasztalatai alapján 500 millió eurós haszonra számítanak. Jelentős büdzsécsökkentő tényező lehet, hogy a helyszínek közötti legnagyobb távolság is csak 430 km (Debrecen-Kaposvár), egy csoporton belül pedig mindössze 171 km (Budapest-Szeged).
Futballtörténelem:
Az első bajnokság 1901-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség
megalakulásával kezdődött meg. A vezető klubok - a Ferencváros, az Újpest, az MTK és a Kispest-Honvéd - a fővárosból kerülnek ki, az ország legnépszerűbb együttese a 27-szeres bajnok FTC. A IX. kerületiek 1965-ben megnyerték az UEFA-kupa elődjének számító Vásárvárosok Kupáját, két évvel később pedig Albert Flórián átvehette az Aranylabdát.
Kiemelkedő eredmények:
A magyar válogatott világbajnoki ezüstérmet nyert 1938-ban és 1954-ben, s a negyeddöntőig jutott 1962-ben és 1966-ban. Olimpiát nyert 1952-ben, 1964-ben és 1968-ban, legjobb Eb-szereplése az 1972-es negyedik hely. Az utánpótláscsapat (U23) 1974-ben, az ifjúsági (U18) 1984-ben lett a kontinens legjobbja.
Klubélet:
Magyarországnak 32 profi egyesülete és 109 445 igazolt játékosa van. Az élvonalban 12, a másodosztályban 20 klub szerepel.
Közelmúltbeli sportesemények:
Novemberben zajlott le a debreceni tornász-vb, júliusban Szegeden kajak-kenu Eb, májusban Budapesten vízilabda BL négyes döntő volt. Magyarország adott otthont a 2000-es birkózó-vb-nek, az 1998-as atlétikai Eb-nek, az 1997-es nőikosárlabda-Eb-nek és 1995-ben Ausztriával közösen a nőikézilabda-vb-nek. A mogyoródi Hungaroringen 1986 óta évente Forma-1-es futamra kerül sor.
Politikai helyzet:
Magyarország 1999-ben lépett be a NATO-ba, és várhatóan 2004-ben csatlakozik az Európai Unióhoz. A távolabbi tervek között szerepel a 2012-es vagy valamelyik későbbi olimpia megrendezése is, az ezzel kapcsolatos pályázatot megelőző megvalósíthatósági tanulmány október végén készült el. Korábban a magyarok Ausztriával közösen jelentkeztek a 2004-es futball-Eb lebonyolítására, de alulmaradtak Portugáliával szemben. A 2008-as kontinenstornával kapcsolatban szóba került az együttműködés a horvátokkal, de végül az önálló kandidálás valósult meg.
A pályázat mellett, illetve ellen szól:
Mellette: Kelet-Európa még nem rendezett Eb-t; a magyarok már rendelkeznek tapasztalattal a sikertelen 2004-es kandidálás óta; profi pályázati marketing.
Ellene: a Puskás-stadionon kívül csak tervrajzokon vannak meg a helyszínek; a magyar futball válsága; a 2004-es jelentkezés során a magyarok csak mellékszereplők voltak az osztrákok mellett.