Futball-Eb 2008: a pályázók kislexikona

Tizennégy országot érintő hét pályázat érkezett az Európai Labdarúgó Szövetséghez a 2008-as kontinenstorna lebonyolítására. A magyarok mellett Oroszország, valamint Skócia Írországgal, Ausztria Svájccal, Görögország Törökországgal, Horvátország Bosznia-Hercegovinával, illetve az észak-európai - finn, dán, norvég, svéd - négyes adna otthont a viadalnak.

Tervezett helyszínek:
Ausztria:
Ernst Happel-stadion, Bécs (50 ezer férőhely): nyitóünnepség, csoportmérkőzések, negyeddöntő, elődöntő, döntő.
Klagenfurt (2006-ra készül el, 40 ezer): csoportmérkőzések, negyeddöntő.
Salzburg (tervezés alatt, 32 700): csoportmérkőzések.
Innsbruck (2004-re kibővítik, 32 ezer): csoportmérkőzések

Svájc:
Zürich (2006-ra készül el, 30 ezer): csoportmérkőzések.
Bázel (33 ezer): csoportmérkőzések, negyeddöntő.
Bern (2004-re készül el, 40 ezer): csoportmérkőzések, negyeddöntő, elődöntő.
Genf (2003-ra készül el, 30 ezer): csoportmérkőzések.

Költségvetés:
A két ország együtt több mint 110 millió eurót szán az Eb-rendezésre.

Futballtörténelem:
Ausztria: Hét évvel az Osztrák Labdarúgó Szövetség megalakulása után, 1911-ben indult el a bajnokság, amely kezdetben a fővárosi csapatok fölényét hozta, hiszen 1949-ig csak bécsi együttes nyerte a pontvadászatot. Az utóbbi időkben viszont a Sturm Graz és a Tirol Innsbruck is borsot tört a Rapid és az Austria Wien orra alá.

Svájc: A svájci szövetség még a 19. században, 1895-ben alakult meg és három évvel később elindította a nemzeti bajnokságot. Az utóbbi években a Grasshoppers számított a legelismertebb klubnak, de idén a Basel nagy meglepetésre bejutott a legjobb 16 közé a Bajnokok Ligájában, amire eddig egyetlen svájci együttes sem volt képes.

Kiemelkedő eredmények:
Ausztria: A válogatott kétszer (1934 és 1954) jutott a világbajnokság elődöntőjébe, az 1936-os berlini olimpián pedig ezüstérmet nyert. A klubok viszont egyetlen nemzetközi kupát sem tudtak elhódítani.

Svájc: A nemzeti csapat legjobb eredménye a vb-ken, hogy háromszor (1934, 1938, 1954) is bejutott a legjobb nyolc közé, míg 1924-ben, az ötkarikás játékokon csak a döntőben szenvedett vereséget. Az osztrák együttesekhez hasonlóan, a svájci egyesületek sem értek el kiemelkedő eredményt az európai kupasorozatokban.

Klubélet:
Ausztria: Jelenleg több mint 2300 együttest és 120 ezer igazolt játékost tartanak nyilván. Az első osztályban 10 profi klub szerepel.

Svájc: Az Alpokban elterülő országban 1451 bejegyzett csapat létezik, amelyekben több mint 89 ezren futballoznak. Az élvonalat tizenkét egyesület alkotja, amelyek mindegyike profi. A másodosztályban szintén egy tucat klub szerepel, ezek a profik mellett amatőröket is foglalkoztatnak.

Közelmúltbeli sportesemények:
Ausztria: Leginkább téli sportágak versenyeinek volt házigazdája. A labdarúgást tekintve: négyszer is, legutóbb 1995-ben, az Ernst Happel-stadion adott otthont a BEK-, illetve a BL-döntőnek.

Svájc: Idén sikeresen bonyolították le a 21 éven aluliak Európa-bajnokságát. Az országban található az UEFA és a FIFA székhelye, csakúgy mint a NOB-é. Minden évben több téli sportág Vk-sorozatának az állomásai Svájcban vannak.

Politikai helyzet:
Ausztria: Rendkívül jó viszonyt ápol a szomszédos Svájccal és élénk kereskedelem folyik a két állam között. Ausztria gazdasági helyzete stabil és infrastruktúrája is kitűnő. Az osztrákok 1995-ben léptek be az EU-ba.

Svájc: Európában Svájc egyike a legjobb gazdasági mutatókkal rendelkező országoknak, s infrastruktúrája is kiváló. Az ország semleges és a bankvilág központja.

A pályázat mellett, illetve ellen szól:
Mellette: svájci részről erős sportdiplomácia; kitűnő infrastruktúra; megfelelő biztonsági feltételek; az osztrákok már rendelkeznek tapasztalattal a sikertelen 2004-es kandidálás óta; lakosság mindkét országban támogatja a rendezést.

Ellene: a svájciak először kandidálnak; pénzváltási problémák.