Futball-Eb 2008: a pályázók kislexikona

Tizennégy országot érintő hét pályázat érkezett az Európai Labdarúgó Szövetséghez a 2008-as kontinenstorna lebonyolítására. A magyarok mellett Oroszország, valamint Skócia Írországgal, Ausztria Svájccal, Görögország Törökországgal, Horvátország Bosznia-Hercegovinával, illetve az észak-európai - finn, dán, norvég, svéd - négyes adna otthont a viadalnak.

Tervezett helyszínek:
Svédország:
Göteborg (60 650 férőhely)
Stockholm (41 530)

Dánia:
Koppenhága (41 781)
Bröndby, Koppenhága (30 920)

Norvégia:
Oslo (31 240)
Trondheim (30 849)

Finnország:
Helsinki (42 500)
Tampere (32 000)

Költségvetés:
Az Eb-rendezés teljes költsége megközelíti a 134 millió eurót. Szakértők szerint a térség gazdaságának 240 milliós hasznot jelentene, ha a négy ország otthont adhatna a viadalnak.

Futballtörténelem:
A dán és a finn bajnokságot egyaránt 1913-ban, a svédet 1924 alapították. A jelenlegi norvég pontvadászat két ligából állt össze 1972-ben: az északiból és a déliből, mindkettő az 1930-as években indult.

Jelentősebb klubok:
Svédország: IFK Göteborg, Djurgarden, AIK Stockholm, Malmö FF. Dánia: Brönby, FC Köbenhavn, Aalborg, Midtjylland. Norvégia: Rosenborg Trondheim, Viking Stavanger, Brann, Odd Grenland. Finnország: HJK Helsinki, Mypa, Tampere United.

Kiemelkedő eredmények:
Svédország: vb-második (1958), vb-harmadik (1950, 1994), olimpiai bajnok (1948), Eb-elődöntős (1992), vb-indulás: 1934, 1938, 1950, 1958, 1970, 1974, 1978, 1990, 1994, 2002. Dánia: Európa-bajnok (1992), Eb-elődöntős (1984), vb-negyeddöntős (1998), olimpiai második: 1908, 1912, 1960, vb-indulás: 1986, 1998, 2002. Norvégia: vb-indulás: 1938, 1994, 1998. Finnország: olimpiai indulás: 1952, 1980.

Klubélet:
Svédországban 3364 klubot és 199 018 igazolt játékost tartanak nyilván. Az élvonalban kizárólag hivatásosok szerepelnek. Dániában 1606 klub és 292 973 igazolt játékos van. Csak a Szuperligában játszanak profik, de az 1977-ben hozott szabály szerint erre a következő három osztályban is lehetőség lenne. Norvégiában 1829 klubot és kb. 340 ezer igazolt futballistát regisztrálnak. Az első osztályban csak hivatásos játékosok kapnak lehetőséget, míg a második vonalban vannak félprofi és amatőrök is. Finnország közel 1000 klubjában 103 ezer futballista rúgja a labdát. Kizárólag az élvonalban vannak hivatásosok, már a másodosztályban is amatőrök szerepelnek.

Közelmúltbeli sportesemények:
Svédország sportnagyhatalomnak számít. Göteborgban rendezték az 1995-ös atlétikai világbajnokságot, a svédek adtak otthont az 1995-ös és a 2002-es jégkorong, valamint az 1993-as északisí-vb-nek is. Labdarúgásban is érdekeltek voltak az 1992-es Eb révén. Finnország fővárosa, Helsinki látta vendégül két évvel ezelőtt az úszó Eb-t, s 2005-ben már másodszor fogadja az atlétikai vb-t. Az ország négyszer volt, s jövőre is lesz jégkorong, háromszor északi sí, kétszer, utoljára 1999-ben műkorcsolya-vb házigazdája.

Norvégia eddig inkább a havas-jeges sportokban volt aktív. 1994-ben Lillehammerben rendezték a téli olimpiát, 1999-ben jégkorong- és nőikézilabda-vb házigazdájaként került a sportvilág figyelmének középpontjába. Dániában 1996-ban és 2002-ben nőikézilabda Európa-bajnokságot rendeztek, illetve rendeznek. Az 1999-es nőikézilabda-vb egyik csoportjának küzdelmeit tartották itt.

Politikai helyzet:
Mind a négy északi állam szociális jólétet biztosít a lakosoknak, de ezt főleg a magas adók révén érik el. Svédország, Dánia és Norvégia államformája királyság, míg Finnország köztársaság. Dánia és Norvégia tagja a NATO-nak, Svédország és Finnország az el nem kötelezett nemzetek sorába tartozik. Svédország, Dánia és Finnország EU-tag (kizárólag utóbbiban tértek át az euróra), Norvégia nem.

A pályázat mellett, illetve ellen szól:
Mellette: erős sportdiplomácia; kiváló infrastruktúra és biztonsági feltételek; meglévő helyszínek.

Ellene: 1992-ben Svédország volt a házigazda; szállítási és pénzváltási gondok; a két házigazdaként részt vevő válogatott kiválasztásának kérdése.