Előzetesen két verzió merült fel: az egyik szerint első nekifutásra rögtön háromra szűkítik az esélyesek körét, s a második fordulóban legtöbb voksot begyüjtő pályázó nyerné el a rendezés jogát. A másik lehetőség az, hogy minden körben kiesik a legkevesebb szavazattal rendelkező kandidáló, s így jutnak el a végső győztesig. Az abszolút többségre vonatkozó döntés ez utóbbi elv érvényesülését jelzi.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly júliusi, moszkvai kongresszusán két fontos kérdésben is ugyanilyen módon döntöttek a tagok. A leköszönő Juan Antonio Samaranch elnök posztjáért folyó harc során az első fordulóban az amerikai Anita de Frantz kapta a legkevesebb voksot, majd a következő körben Jacques Rogge döntő többséggel lett a NOB első számú vezetője. A 2008-as nyári ötkarikás játékok házigazdaságát szintén így nyerte el Peking, akkor Oszaka kiesése után szerzett a kínai főváros 50 százalék feletti szavazatot.
A dán fővárosban tartott vb ülésen Lennart Johansson, az UEFA elnöke hangsúlyozta: a helyszín kijelölésekor nemcsak azt veszik majd figyelembe, hogy a tervekben milyen technikai részletek szerepelnek, hanem az egyes kandidálók kormányainak támogatása, illetve a lakosság "lelkesedése" is döntő fontosságú lesz.
A svéd sportvezető mellett a 14 fős testületből érintettségük miatt még öten nem szavazhatnak az első körben, majd ahogy halad a procedúra, úgy természetesen azok a tagok is bekapcsolódhatnak a voksolásba, akik már nem számítanak nemzeti hovatartozásuk szempontjából érdekeltnek.
A 2008-as Eb-rendezésre az egyedül kandidáló Magyarország és Oroszország mellett Ausztria Svájccal, Görögország Törökországgal, Skócia Írországgal, Horvátország Bosznia-Hercegovinával, illetve az észak-európai - finn, dán, norvég, svéd - négyes van versenyben.