Pontot vesztett a Fradi, szárnyal a Videoton

A 91. percben kapott góllal vesztett pontot a Ferencváros Zalaegerszegen a Borsodi Liga 21. fordulójában. A tavasszal szászázalékos Videoton ezúttal a Dunaferrt intézte el, míg a Varga Zoltán vezetésével csak vergődő Győr hazai pályán kínkeserves döntetlent játszott a Siófokkal.

Borsodi Liga, 21. forduló:
Videoton - Dunaferr 3-0 (2-0)
Székesfehérvár, 3000 néző
vezette: Világi
Videoton: Végh - Monye, Ristic, Vilotic, Kóczián - Némedi (Szalai T. 57.), Pomper, Szabó T., Tóth N. - Terjék (Földes 75.), Korsós (Róth 68.)
Dunaferr: Bita - Szabó G., Pintér, Vaskó, Zsók - Nikolov, Klement (Báló 44.), Medic, Buzás (Tóth J. 67.) - Lengyel, Drobnjak (Rompos 85.)
gól: Korsós (5.), Terjék (39.), Pomper (70.)
sárga lap: Kóczián (5.), Róth (81.), Tóth N. (86.), illetve Zsók (20.)

Játék

Mutasd meg, mit tudsz! Legyen a tiéd a legjobb csapat!

A tavasszal minden mérkőzését megnyerő Videoton úgy is favoritnak számított, hogy középhátvédje (Vochin) és irányítója (Dvéri) sérülés miatt nem játszhatott. Az esélyeket pedig hamar igyekezett a pályán is igazolni Bicskei Bertalan csapata, mert gyakorlatilag a kezdő sípszótól az első gólig át sem engedte térfelére a fiatalokból álló Dunaferrt. Igaz, ez nem volt hosszú idő, hiszen az ötödik percben már vezettek a hazaiak, akik idén különösen eredményesek rögzített játékhelyzetekből - ezúttal is egy szöglet okozta a bajt Bita kapuja előtt.

Előnye birtokában már nem volt oly vehemens a házigazda, így láthattuk azt is, hogy mezőnyben képes szépen passzolgatni a Dunaferr is, a tetszetős kombinációk azonban el sem jutottak a Vidi kapujáig, nemhogy bármiféle veszélyt jelentettek volna. Végh kapusnak leginkább alkalmi összetételben játszó saját védelme okozott fejfájást, a legváratlanabb pillanatokban hazaadott labdákkal, melyeket rúgott a kiszolgáltatott hálóőr, amerre állt. Támadófutballról a másik irányba sem nagyon beszélhettünk, hosszú indítások, vagy a vonalban védekező újvárosi védők közé lőtt labdák próbálták megtalálni a két fehérvári éket, mérsékelt sikerrel. Így is egyértelműen a hazaiak kedve szerint alakult a meccs - de nem a nézők kedve szerint, akik a "Dunaferr-junior" ellen keveselték a kialakított helyzetek, pláne a gólok számát. Nem sokkal az első félidő vége előtt aztán érkezett némi kárpótlás, a lelátóról különösen sokat szidott Némedi gólpassznak bizonyuló lövési kísérlete és Terjék szemfülessége révén. (Mellesleg ez a gól is szöglet után született.)

A második félidőben sokkal erőteljesebben támadott a Vidi, mintha játékosai felszabadultak volna a kötelező győzelem elvárásának súlya alól. A rutintalan vendégvédők mögé passzolt labdákkal egyre másra alakították ki az ígéretes helyzeteket, főleg Szabó szolgálta ki előzékenyen a befejezésben nem jeleskedő társait. Igyekeztek ugyan a sanyarú sorsú Dunaferr dícséretesen kitartó labdarúgói, de a hazai kapu környékére is alig jutottak el, nagyon úgy tűnt, minden energiájukat felemészti a súlyos vereség elkerülésére tett erőfeszítésük. Végül is elkerülték, bár Pomper révén az utóbbi időben már-már menetrendszreű szabadrúgásgóllal még növelte előnyét a Videoton. Szerény ellenállásba ütköztek, de győzelmükért, s immár négy mérkőzésen át tartó hibátlan sorozatukért megérdemlik a dícséretet a fehérváriak, akik amúgy 20 (!) szögletet rúgtak a meccsen.

5. perc: Szabó T. jobb oldali szögletére Bita rosszul mozdult, Terjék tovább csúsztatta a labdát, a hosszú oldalon álló Korsós így 4 méterről, gond nélkül fejelhetett a kapu jobb oldalába, 1-0.

39. perc: Ezúttal balról jött Szabó szöglete, de az eredmény ugyanaz volt... A védők fölött elszálló labdát Némedi a kaputól tíz méterre levette, s bár gyengén lőtt kapura, a gólvonal előtt egy méterrel ólálkodó Terjéknek gólpasszt adott: a csatár lábáról a kapu közepébe került a labda, 2-0.

70. perc: Szabót buktatták a vendégkaputól 22 méterre. Pomper hosszan reklamált, hogy közel a sorfal, de amikor a tettekre került a sor, nem zavarta a dolog: jobbal remekül csavart a jobb felső sarokba. Bita azt tette, mint kapuja mögött a szurkolók: állt és nézte, 3-0.

Somos Zoltán

[origo]