Élete első brightoni futballmérkőzésén a nyolcesztendős Simon Cooper a félidőben egy elképesztő felfedezést tett. "A lelátón voltam, és körbenézelődtem, hogy elfoglaljam magamat a szünetben. A haverom, Alan azt állította, hogy minden alkalommal, amikor a Brighton gólt szerzett, a pálya fölött elrepült egy sirály. Megkérdeztem tőle: 'És mi a helyzet a galambokkal?', mire ő azt válaszolta: 'Nos, ha a galambok számát kivonod a sirályokéból, akkor megkapjuk a végeredményt'" - emlékszik vissza a kezdetekre Simon.
Kissé abszurd a dolog, de egy nyolcéves gyerek számára az ilyen apró részletek mindig fontosak. Egy harmincesztendős felnőtt biztosan nem csinál ilyesmit, gondolhatnánk, ám a helyzet nem egészen így áll. "Úgy látszik, ez szép lassan szokássá vált a számunkra. Minden meccs előtt megszámolom a sirályokat, Alan pedig a galambokat veszi számba. Ha öt sirályt és négy galambot látunk, akkor a végeredmény 1-0 lesz" - állítja ma Simon. Érdekes módon az a tény, hogy a madarak eddig egyetlen alkalommal sem találták el a helyes végeredményt, egyáltalán nem akadályozza meg a barátokat abban, hogy a ceremóniát megismételjék. Sőt, egyenesen azt állítják, hogy a madarak megszámlálása kiemeli őket a lehangoltságból, és sokszor csak azért mennek ki a meccsre, hogy ezt megtegyék.
Lehet, ez némileg összefüggésben van azzal, hogy Brighton a tengerparton található, és a sirályok nagyobb számban várhatók, mint a galambok. "Lehet, hogy furcsán hangzik, de annak ellenére, hogy a tenger közel van, nem sok sirályt szoktunk látni. Legalábbis három óra környékén, amikor a meccsek kezdődnek, kevés jár a stadion közelében. Az egyik idényben különösen kevés repkedett errefelé" - mondja Simon. Mit lehet erre mondani? Sirály!