Magyarfoci-szinten a stadionrekonstrukció

Az Ifjúsági és Sportminisztérium - a GYISM jogelődje - 2000-ben hirdette meg a stadionrekonstrukciós programot: hároméves futamidőre 12,7 milliárd forint állami támogatással 38 labdarúgó-stadion felújítását tervezte. Idén szeptember végéig ebből mindössze négy pálya átépítése valósult meg. Az MTI annak járt utána, hol tart most a program, s mi a helyzet az érintett stadionokban.

A GYISM felmérése szerint az eredeti programba betervezett 1,715 milliárd forint vállalkozói forrás bevonására nem került sor, és jelentős kiadások (köztük a beléptető- és térfigyelő rendszer elemeinek beszerzése, üzembe helyezése, üzemeltetése, a beruházás áfatartalma), valamint a központi bonyolítás kiadásait nem tervezték, illetve osztották fel az egyes beruházások között, ami az egész program megvalósíthatóságát veszélyeztette és hátráltatta már a kezdetektől fogva.

Szilvásy György, a GYISM volt közigazgatási államtitkára az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának tavaly júliusi ülésén arról számolt be, hogy a program pénzügyi ellehetetlenülésének alapvető okait a költségek alultervezésében és az infláció figyelmen kívül hagyásában látják. A tervezettnél csak jóval kisebb mértékben sikerült külső tőkét bevonni, bizonyos beszerzések esetében a rendelkezésre álló forrást jelentősen túllépték, illetve nem tervezett költségeket - például a Stadion Invest Rt. működését - finanszíroztak a program költségvetéséből.

Érintetlen Fradi-pálya Fotó: MTI

A stadionrekonstrukciós program egyik legköltségigényesebb részét a beléptető- és informatikai rendszer kiépítése jelentette: erre a célra 1,7 milliárd forintot szántak, ám később ezt a keretet 3,2 milliárdra emelték. Az ügyben a GYISM pótmagánvádat nyújtott be Deutsch Tamás volt sportminiszter ellen. A vád szerint Deutsch Tamás 1999 és 2002 között, minisztersége idején a stadionrekonstrukciós program beléptető- és informatikai rendszerének közbeszerzésekor különösen jelentős, mintegy 1 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozott a minisztériumnak.

Jelenleg a GYISM a ligával (MLL) közösen vizsgálja annak lehetőségét, hogy az élvonalbeli csapatok által használt stadionokat az UEFA előírásainak megfelelő állapotba hozzák. A beléptető rendszer elemeit hasznosítják, de nem az eredeti konstrukcióban, amely nem számolt az üzemeltetés költségeivel. A rendszer elemeit a stadionrekonstrukció részeként, térítésmentesen adják át 11 önkormányzat részére. Az önkormányzatoknak azonban kötelezettséget kell vállalniuk a rendszer beépítésére, karbantartására és üzemeltetésére - kérdés, ez kifizetődő-e számukra.

Győrött csak a látványterv maradt Fotó: MTI

A GYISM a rendszer további elemeinek működtetését üzleti alapon, az állami költségvetés kiemelésével kívánja megoldani. Ennek érdekében a Szerencsejáték Rt.-vel és az MLL-lel folytat tárgyalásokat. A feleslegessé váló elemeket a veszteségek fedezése érdekében értékesítik.

Deutsch Tamás a kritikákra válaszolva július 9-én hangsúlyozta, hogy a beléptető rendszert teljesen jogszerű, nyílt közbeszerzési eljárással vásárolták. Hozzátette, hogy az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság is vizsgálta - miután valaki panasszal élt -, és teljesen szabályosnak találta azt. A volt sportminiszter megjegyezte, ehhez hasonló rendszerek működnek Nyugat-Európa-szerte, s nem érti, hogy a rendszert, amely nem csak sporteseményeken tehetne szolgálatot, miért nem szerelik fel.