Ötvenéves a 6-3

November 25-én, kedden lesz ötven éve, hogy a magyar labdarúgó-válogatott világszenzációt jelentő 6-3-as győzelmet aratott Anglia legjobbjai felett a Wembley-stadionban. Visszatekintés az évszázad mérkőzésére, a magyar sport egyik legendás csúcsteljesítményére korabeli tálalással, visszhangokkal, statisztikával, mindennel.

Az 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnoki címet szerzett Aranycsapat londoni sikerére elsősorban azért figyeltek fel világszerte, mert a sportág felfedezőinek számító angolok 90 éves otthoni veretlenségének vetett véget. Ráadásul úgy, hogy a hazaiaknak esélyük sem volt a Puskás, Bozsik, Hidegkuti fémjelezte csapat ellen. Sebes Gusztáv szövetségi kapitány együttese nemcsak egyszerűen fölényesen nyert a világ egyik legjobbjának tartott válogatottnak a pályáján, hanem ezt csodálatos, szemet gyönyörködtető játékkal tette.

Sőt az 1954. május 23-án rendezett budapesti visszavágón is hasonló volt a helyzet: a szigetországiakat újra leiskolázták Puskásék. Ahogy akkor emlegették: az angolok egy hétre jöttek, és 7-1-re mentek... Az Aranycsapat diadalútja egészen az 1954-es svájci világbajnokság döntőjéig tartott. Az emlékezetes berni fináléban a csoportmérkőzések során 8-3-ra legyőzött Németország óriási meglepetésre 3-2-re jobbnak bizonyult a magyar válogatottnál.

A Wembleyben pályára lépett magyar játékosok közül már csak hárman, Buzánszky Jenő, Grosics Gyula és Puskás Ferenc vannak az élők sorában.

A legendás találkozó évfordulójára készített összeállításban "megszólalnak" a játékosok, köztük a cserék, a mérkőzést közvetítő Szepesi György, az ellenféltől pedig George Robb. A meccs statisztikája és az akkori külföldi visszhang mellett a visszatekintésben helyet kap az is, hogy a korabeli hazai sajtó miként tálalta a sikert.

Anglia - Magyarország 3-6 (2-4)
Wembley-stadion, 100 ezer néző
vezette: Leo Horn (holland)
Anglia: Merrick - Ramsey, Eckersley, Wright, Johnston, Dickinson, Matthews, Taylor, Mortensen, Sewell, Robb
Magyarország: Grosics (Gellér 74.) - Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor
gól: Sewell (15.), Mortensen (37.), Ramsey (57., 11-esből), illetve Hidegkuti Nándor (1., 21., 53.), Puskás Ferenc (24., 28.), Bozsik József (50.)

1. perc: Bozsik a félpályáról Hidegkutihoz játszott, a középcsatár néhány lépést tett a labdával, elhúzott a hátráló Johnston és Eckersley mellett, s kisodródva hatalmas lövést küldött a jobb felső sarokba (0-1).

15. perc: Dickinson Mortensenhez passzolt, ő az üresen hagyott Sewellt szöktette, s a balösszekötő egyenlített (1-1).

21. perc: Czibor beadását Puskás kapta, a balösszekötőt hárman támadták, elesett, de még Hidegkutihoz továbbított, a középcsatár a bal felső sarokba lőtt (1-2).

24. perc: szép támadás után Puskás egy hátrahúzós csellel becsapta Wrightot, majd ballal félmagasan lőtt a hálóba (1-3).

28. perc: Bozsik 25 méteres szabadrúgást végzett el, a kaputól 12 méterre álló Puskás beletette lábát a labdába, s Merrick csak nézte, amint az a jobb alsó sarokba gurult (1-4).

37. perc: Mortensen 12 méteres lövése a jobb alsó sarokba vágódott (2-4).

50. perc: Kocsis fejese után a bal kapufán csattant a labda. A visszapattanó Bozsikhoz került, ő 25 méterről a jobb felső sarokba bombázott (2-5).

53. perc: gyors magyar támadás végén Puskás beívelése után Hidegkuti 12 méterről kapásból lőtte a bal alsó sarokba a labdát (2-6).

57. perc: Ramsey 11-ese a bal alsó sarokban kötött ki (3-6).