Matthäus azt kapta Cipruson, amit várt

Hétfőn hajnali hat órakor hazaérkezett az egyhetes ciprusi - edzőtáborozással egybekötött - felkészülési tornáról a magyar labdarúgó-válogatott. A két győzelemmel - Örményország és Lettország ellen - indult, majd szombaton a Romániától elszenvedett meglehetősen súlyos vereséggel zárult kiruccanást valamennyi főszereplő optimistán értékelte.

- Elégedett a torna eredményeivel? - kérdeztük Lothar Matthäus szövetségi kapitányt.
- Természetesen jobban örültem volna, ha megnyerjük a tornát, de, tudja, sokszor egy vereségből többet lehet tanulni, mint egy győzelemből. Ha netán megverjük a románokat, akkor most mindenki repes az örömtől, azt mondja, minden rendben, de ez akkor sem lenne igaz. Ez nem vinné előre a válogatott ügyét.

- Konkrétan a román meccshez mit szól?
- Mit szólnék? Az utolsó öt percben kaptunk két gólt, de addig jól játszottunk, sikerült megtalálnunk azt a szisztémát, amit erős ellenfelekkel szemben is sikerrel alkalmazhatunk.

- Ez volt az első edzőtáborozása felesége, Marijana nélkül. Nem hiányzott nagyon?
- Van egy magánéletem és van egy szakmám. Ez a ciprusi torna ez utóbbinak a része. A kettőt sohasem keverem össze. Mindkettőre megtalálom az időt.

- A Best magazin a Buntéra hivatkozva azt írta, hogy Ausztriában vásároltak egy villát a nejével, s ezentúl legfeljebb évi harminc napot kíván tölteni Magyarországon. Hogy is van ez?
- Ostoba cikkekre nem vagyok hajlandó reagálni. Mindenki látja, hogy itt élek Budapesten, napi munkakapcsolatban vagyok az MLSZ-szel, a magyar futballal. Ami abban a cikkben megjelent, annak semmi köze a valósághoz. Ismétlem: nincs arra időm, hogy a sajtó összes ostobaságával foglalkozzam.

- Nem érte sokkhatás ezen a túrán?
- Sokkhatás? Miért? Szembesültem sok pozitívummal, és persze kevésbé kedvező tapasztalatokat is szereztem. Meg kell találnunk a módját annak, hogy meccsről meccsre javuljon a csapat teljesítménye. Biztos vagyok benne, hogy a magyar labdarúgók örömmel játszanak a nemzeti válogatottban, nagy szívvel játszanak, mindnyájan tudják majd egy kicsit tanítani önmagukat a klubedzéseken - ami is fontos lenne.

- Meg tudna nevezni ciprusi tapasztalatai alapján három olyan labdarúgót, aki a legmagasabb szintű európai bajnokságokban is a jók közé tartozna?
- Nem tehetem, ha ugyanis hármat megneveznék, akkor a többi huszonhárom joggal kérdezné: miért nem engem neveztél meg? Mi egy csapat vagyunk, egyik játékosnak ilyen képességei vannak, másoknak olyanok, és ez így normális.