Matthäus azt kapta Cipruson, amit várt

Hétfőn hajnali hat órakor hazaérkezett az egyhetes ciprusi - edzőtáborozással egybekötött - felkészülési tornáról a magyar labdarúgó-válogatott. A két győzelemmel - Örményország és Lettország ellen - indult, majd szombaton a Romániától elszenvedett meglehetősen súlyos vereséggel zárult kiruccanást valamennyi főszereplő optimistán értékelte.

Kovács Péter, a Tromsö majd' kétméteres centere, abszolút pozitív véleménnyel volt az új kapitányról, büszke arra, hogy Cipruson bemutatkozhatott a válogatottban.

- Egy szakavatott kollégám szavai szerint ön egyike azon - nem túl nagy számú - magyar válogatott labdarúgónak, aki tud is futballozni.
- Nagyon köszönöm, hogy két mérkőzés alapján erre a véleményre jutott az illető, ez hízelgő rám nézve.

- Milyen érzés az árnyékból kilépni a fényre, hiszen önt Magyarországon nem is ismerték?
- Én ezzel nem foglalkozom, azt mondom: jobb későn, mint soha.

- Mi a hitvallása?
- Lépésről lépésre haladok a célom felé, remélem, nem térek le az utamról.

- És mi ez a cél?
- Angliában szeretnék futballozni, úgy érzem, elég közel vagyok már álmom megvalósulásához. Most azonban még a Tromsö labdarúgója vagyok.

- Mire juthat ez a válogatott, és ebben önnek lehet-e komoly szerepe?
- Úgy érzem, a szövetségi kapitánnyal új úton kezdtünk el haladni, az általa tanított taktika és edzésmunka eredményre fog vezetni. S remélem, fontos szerepem lesz ebben a válogatottban.

- Egyáltalán: mennyire ismeri a magyar futballviszonyokat?
- Őszintén szólva szinte semennyire.

- Szerintem ez inkább jó.
- Nem tudom, lehet jó is meg rossz is.

- Ön mennyire a magyar futball terméke?
- Hát ez egy jó kérdés. Huszonegy évesen, 1999-ben hagytam el az országot. De azért azt mondanám, inkább a magyar futball terméke vagyok. Az alapokat itt kaptam meg.

- Ön az élő példa annak a megállapításnak a hamisságára, hogy felnőtt korban már nem lehet megtanulni futballozni.
- Az ember mindig, minden nap tanul. Az hülyeség, hogy amit az ember tizennégy éves koráig nem tanult meg, azt már később sem fogja megtanulni.

- Miben vagyunk elmaradva, mondjuk, a románoktól?
- Nem tudom, szerintem azt a meccset is megnyerhettük volna. Frissebbek voltak a románok, azzal nyertek, meg azzal, hogy a végén kitámadtunk, és ők lekontráztak. A 3-0 abszolúte nem tükrözi a játék képét.

- A mester értékelte az egyéni teljesítményét?
- Négyszemközti beszélgetés nem volt, de visszahallottam, hogy nagyon meg volt velem elégedve.

- Mi a véleménye Lothar Matthäusról?
- Szakemberként a lehető legjobb, s emberként is kedves, közvetlen valaki. Egy hét alapján abszolút pozitív a véleményem.

- Büszke arra, hogy a magyar válogatottban játszhat?
- Természetesen, és nagyon remélem, hogy még sokszor fogok!