Egyértelműen Vincze Ottó bizonyult a mezőny legjobbjának Debrecenben, hiszen a Győr középpályása góllal és remek átadásokkal járult hozzá csapata 3-1-es győzelméhez. A 29 éves futballista azonban elsősorban társait méltatta, mondván nélkülük neki sem mehetett volna olyan jól a játék, azt azonban újfent jelezte, hogy idén jó csapat lesz az ETO.
- Elsősorban minek tulajdonítja a debreceni bravúrgyőzelmet?
- Annak, hogy egységesek, elszántak és szervezettek voltunk, a Fradi elleni meccshez képest pedig nagyot javultunk a középpályán. A fiatal Sándor György és a rutinos Jäkl Antal nagyszerűen játszott, sikerült semlegesíteni a Loki kulcsembereit, no meg támadásban is több területünk maradt. Persze az is igaz, ha a hazaiak belövik a büntetőt, kétgólos hátrányból nehezen állhattunk volna fel. Összességében azonban megérdemelten nyertünk, megdolgoztunk a sikerért, s nem véletlenül mondtam a Fradi elleni vereség után is, hogy idén jó csapat lesz az ETO.
- A pályán mennyire képes figyelni, testvére, Gábor produkciójára?
- A játék hevében ez nem mindig sikerül, de való igaz, a fél szememet mindig rajta tartom. Szerintem Gábor és Nicsenko volt csapatunk legjobbja Debrecenben, az ukrán csatárt például régen láttam ilyen jól játszani.
- Sokak szerint viszont régen látták önt ilyen jól futballozni, amiből adódik a kérdés: mivel lehet tartósítani ezt a formát?
- Egyénileg is csak akkor lehet kitűnni, ha egységes a csapat. Ezt kell megtartanunk a jövőben is. A társak segítsége nélkül Debrecenben sem lett volna módom annyit segíteni a támadásokat, mint tehettem végül. A Loki ellen például Jäkl és a többiek olyannyira tehermentesítettek a védekezés alól, hogy nekem csak a támadások szervezésével kellett törődnöm. A gólomat is ennek köszönhettem, no meg Nicsenko remek átadásának, de azért sok múlik azon, miként futballozunk majd a felállt védelmek ellen, például legközelebb a Pécs ellen hazai pályán.
Bánki József
[origo]