Visszarepülhetnek a másodosztályba a Kanárik

Azt már a szezon előtt sejteni lehetett, hogy az újonc kluboknak nem lesz könnyű dolguk a Premier League-ben, de az élvonalba frissen feljutott együttesek tagjai valószínűleg maguk sem gondolták volna, hogy ilyen gyengén rajtolnak majd. A West Bromwich Albion és a Crystal Palace legalább már megszerezte első győzelmét, ám a Norwich City kilenc forduló után nyeretlenül áll - igaz, hat döntetlenjének köszönhetően nem utolsóként, hanem a 17. helyen.

A Kanárik utoljára az 1994-95-ös szezonban szerepeltek a Premier League-ben, és az akkori búcsút követően a legtöbb fanatikus úgy gondolta, hogy a klub csak rövid ideig senyved majd a másodosztályban. Erre meg is volt minden okuk, hiszen a Norwich City pár évvel korábban még az európai kupaporondon szerepelt (például a Bayern Münchent is búcsúztatta), így érthető volt a szurkolók optimizmusa, akik 1995 nyarán "Kölcsönben egy évig a másodosztályban" feliratú pólóban feszítettek.

A kölcsönből azonban hosszú távú szerződés lett, az egy évből pedig kilenc esztendő, amely idő alatt a csapat csupán egyszer került a feljutás kapujába, 2002-ben a rájátszás döntőjében bukott el.

A legutóbbi pontvadászatban is maximum a playoff elérésében bíztak a Kanárik, azonban kedvenceik pazar idényt produkálva, jelentős fölénnyel megnyerték a Division One küzdelmeit, és ennek köszönhetően kiharcolták a feljutást. Ennek ellenére a szakértők az újoncot tartották az első számú kiesőjelöltnek a Premier League kezdetén, és ezt a véleményt arra alapozták, hogy a keretben még a nyári igazolások után is csak kevés olyan labdarúgó akadt, aki megütötte volna az élvonal színvonalát.

A klub fő riválisának tartott Ipswich Town védőjének, Fabian Wilnisnek a kijelentése, amely szerint a Kanáriknak legalább 15 új futballistára lenne szükségük, talán kicsit túlzó volt, és a két egyesület közötti rivalizálásnak tudható be, de maga a szakvezető, Nigel Worthington is tisztában volt azzal, hogy együttesére bizony alaposan ráfér az erősítés.

A szakember még legkevésbé a védelmet érezte gyengének, ami persze érthető is volt, hiszen a Norwich a másodosztályban a legkevesebb gólt kapta, és összesen 18 mérkőzést úszott meg kapott találat nélkül. Azért ebbe a csapatrészbe is érkezett két futballista: a dán Thomas Helveg, akit ingyen sikerült leigazolni az FC Internazionalétól, valamint a Bolton Wanderers hátvédje, Simon Charlton.

A középpályássort erősítendő a klub kölcsönvette az Arsenal FC fiatal futballistáját, David Bentleyt, akit Angliában hatalmas tehetségnek tartanak, és elsősorban a támadórészlegben használható, valamint a Coventry City marokkói labdarúgóját, Juszef Szafrit - érte félmillió fontot kellett fizetni. A Bröndby IF-től megvett dán válogatott szélső, Mattias Jonson is nemzetközi tapasztalatot hozott a gárdához, akárcsak az ír válogatott Gary Doherty, aki a Tottenham Hotspurtől érkezett, és jó néhány szezont lehúzott már a Premier League-ben.

Összességében tehát hat új mezőnyjátékost igazolt a klub (érkezett még két kapus is, de nyilvánvaló volt, hogy ők csak a kispadon ülnek majd a válogatott kerettag Robert Green tartalékaként), vagyis éppen feleannyian érkeztek, mint amennyire Wilnis szerint szükség lett volna.
Az eredmények azt mutatják, hogy az Ipswich hátvédje talán mégsem tévedett olyan nagyot, mert bár a Norwichnak voltak biztató eredményei (idegenbeli döntetlen a Newcastle United és a Tottenham Hotspur ellen), az első győzelem nyolc forduló alatt nem született meg, és hiába kapott ki csak háromszor az együttes, megnyert 90 perc nélkül ez a produkció csak az utolsó helyre volt elegendő.

A másodosztályban olyan jól funkcionáló védelem a legmagasabb osztályban csak elvétve tudta megállítani az ellenfelek rohamait, pedig még ez a csapatrész volt a legstabilabb az első nyolc forduló alatt, összetétele csupán Helveg sérülése miatt változott: a jobbhátvéd posztján a kidőlt dánt Marc Edworthy pótolta. Rajtuk kívül Simon Charlton, Craig Fleming és Adam Drury mindegyik összecsapást végigjátszotta, ráadásul Green mindenki szerint pazar formában védett, ám a Norwich így is a legtöbb gólt kapta nyolc mérkőzés alatt.

A többi csapatrészben már nagyobb volt a rotáció, bár a középpályán a két középső ember, Damien Francis és Gary Holt, valamint a csatársorban Darren Huckerby szintén egyetlen percet sem hagyott ki. Utóbbi labdarúgó rúgott is három gólt, vagyis megtette a tőle telhetőt, azonban meglehetősen kevés támogatást kapott a középpályáról: a szélsők, mint Jonson, Bentley vagy Paul McVeigh, nem nagyon tudtak használható labdákat adni neki.

A Norwich helyzete tehát meglehetősen siralmasnak tűnik, és a megoldást a szakvezető az újabb erősítésekben látja. Szerencséjére a klub tulajdonosai is hasonlóan gondolják, és ahelyett, hogy profitáltak volna az egyesület részvényeinek értéknövekedéséből, az így befolyt összeget Worthington rendelkezésére bocsátottak, aki januárban 1,2 millió fontból vehet új focistákat.