Buzsáky Gerával rivalizálna

Buzsáky Ákos az édesapja által életre hívott Grund FC-ben eltöltött idő után 15 évesen került az MTK-hoz, majd 20 esztendősen már az FC Porto profijának vallhatta magát. Január óta az angol másodosztályban szereplő Plymouth Argyle játékosa, s igen hamar közönség kedvenc lett a délnyugat-angliai városban. A 23 éves Buzsáky az [origo]-nak adott interjújában elmondta: célja a Premier League, és azt sem tartja kizártnak, hogy egyszer egy klubban focizzon Gera Zoltánnal. Lothar Matthäus kapitány szerződtetését jó ötletnek tartotta, azt azonban már kevésbé támogatja a támadó középpályás, hogy a német tréner "egyharmad NB I-nyi" játékost kipróbált már a nemzeti csapatban.

- Egy-két sztárjátékossal már a Championshipben is farkasszemet nézhetett. Ki volt a kedvenc?
- A legnagyobb élmény Sheringham játéka volt, aki 38 évesen is tucat számra termelte a gólokat, de nagy névnek számít Repka és Rebrov is. A Derby Countyban szereplő Inigo Idiakez is lenyűgözött, pedig az ő posztja nem látványos, hiszen védekező középpályás.

- Mit vár a jövőtől?
- Nem tudom még, hogy mit hoz a jövő, de nem szeretnék ezen a szinten megállni. Hiszik vagy sem, a Plymouth az utóbbi 3 évben 2 osztályt lépett előre, s idén még a bennmaradás volt a célunk, aminek a kiharcolása nagyon fontos volt, mert Angliában nagyon nagy a színvonalbeli különbség a Championship és a League One között. Egy biztos, nem szeretnék ezen a szinten megállni, nekem legalábbis feltett szándékom, hogy előbb vagy utóbb a Premier League-ben szerepeljek. Ki tudja, talán egy csapatban Gerával?!

- Keresték már első osztályú csapatok Angliában, vagy a Plymouth volt az egyetlen "nyári" alternatíva?
- A bajnokság vége felé a West Ham United figyelt - amely ugye idén feljutott a legjobbak közé -, ám végül nem lett semmi a dologból. De nem bánom, mert bár mindig a legjobbra törekszem, nagyon elégedett vagyok a mostani helyzetemmel, s alig várom már az augusztus 6-án kezdődő bajnokságot.

Tekintse meg a Buzsákyról készült riportunkat!

- Mit gondol a magyar válogatott és a saját esélyeiről? Gondolom, szívesen magára öltené a nemzeti színű mezt...
- Természetesen, s most, a metzi és az izlandi meccs előtt fel is hívott Szalai László, a válogatott másodedzője, ám én pont Malajziában töltöttem a szabadságomat. Mondtam neki, hogy noha egy hónapja nem vagyok edzésben, hiszen a bajnokságunk már befejeződött, ám ha kell, én azonnal felülök a repülőgépre, hogy debütálhassak a válogatottban. Végül nem utaztam el. A tréner elmondta: ismernek, tudják ki vagyok, figyelni fognak, s a jövőben még előtérbe kerülhetek. Ami pedig a válogatott esélyeit illeti; őszintén örültem az izlandi három pontnak, de nem tudom, van-e még reális esély a kvalifikációra. Nem emlékszem, a magyar csapat utoljára mikor nyert meg sorozatban öt meccset, most pedig talán erre lenne szükség. Azt viszont leszögezem, ha netán engem is behívnak az együttesbe, mindent beleadok majd, hogy sikerüljön nyernünk.

- Mit érez, amikor a szakemberek szerint "nem odavaló" játékosokat lát a nemzeti csapatban?
- Szerintem jó dolog, hogy sok mindenkit kipróbál Matthäus, ám úgy vélem, 70 játékos az már sok, majdhogynem az egyharmada az első osztályban szereplő labdarúgóknak. Úgy gondolom, nem csak pár évre, hanem mondjuk 8-ra előre tekintve kellene kialakítani egy adott keretet, és arra építeni a jövő csapatát. Nálunk az a jellemző, hogy kétévente kapitányt váltunk, de ez nem jó. Matthäus szerződtetése jó ötlet volt, ám időt kellett volna adni neki is, és nem a 2006-os vb-t megcélozni vele, hanem a 2008-as Eb-t. Most viszont már rengetegen "fúrják", és valószínű, hogy ha elszállnak az esélyek, akkor fel kell állnia a kispadról. Magyarországon ez sajnos így működik.

Juha Pál