1970-ben ezen a napon játszották a IX. világbajnokság döntőjét. A mexikói mundial fináléjába az 1958-ban és 1962-ben aranyérmes Brazília és a jóval régebben, 1934-ben és 1938-ban diadalmaskodott Olaszország válogatottjai kerültek, a tét tehát az volt, hogy melyik ország szerzi meg harmadszor - és ezzel végleg - a Jules Rimet-kupát.
A squadra azzurra lassan melegedett játékba a tornán, a csoportmérkőzések során mindössze egy gólt szerzett (Svédország 1-0, Uruguay 0-0, Izrael 0-0), de a védelmére nem lehetett panasz. Az egyenes kieséses szakaszban (Mexikó 4-1, NSZK 4-3) már a támadókra sem...
A brazilok jóval egyenletesebb teljesítményt nyújtottak (Csehszlovákia 4-1, Anglia 1-0, Románia 3-2, Peru 4-2, Uruguay 3-1), háromgólos mérkőzésenkénti átlaggal meneteltek a fináléig, ahol őket tartották az esélyesebbnek. Az ország legnagyobb arénájában, az Aztecában telt ház előtt kezdődött a vb-döntő, az európai tévéközvetítések miatt - elviselhetetlen hőségben - helyi idő szerint 12 órakor!
Mindkét szövetségi kapitány, azaz Mário Zagalo és Ferruccio Valcareggi ugyanazt a tizenegyet küldte pályára, mint a sikerrel abszolvált elődöntőben, így az olaszoknál az AC Milan sztárja, Gianni Rivera (akit a torna korábbi szakaszában csak három mérkőzésen játszott, mindháromszor csereként, de így is két gólt szerzett) a kispadon kezdett.
A brazilok szereztek vezetést, a 19. percben Rivelino beadását Pelé fejelte az olasz kapuba, de az olaszok még az első játékrészben egyenlítettek, Roberto Boninsegna 17 méterről lőtt Félix kapujába. Szünet után egyre inkább fölénybe kerültek a dél-amerikaiak, egy óra játék után Gerson bombázott a hálóba, majd egy remek kombináció után - az olaszok lest reklamáltak az akciót követően - Jairzinho már a hetedik gólját szerezte a vébén.
Valcareggi csak a 84. percben küldte pályára a házigazdák és az NSZK ellen is nagyon fontos gólt szerzett Riverát, ám azon a délutánon ő sem tudott segíteni, sőt a csapatkapitány Carlos Alberto révén a brazilok szereztek újabb - remekbe szabott - gólt. A 4-1-es győzelemnek köszönhetően a Jules Rimet-kupa pedig a tengerentúlra költözött.
Brazília - Olaszország 4-1 (1-1)
Mexikóváros, Azteca stadion, 108 000 néző
vezette: Glöckner (NDK-beli)
Brazília: Félix - Carlos Alberto, Brito, Piazza, Everaldo, Clodoaldo, Gerson, Rivelino, Jairzinho, Pelé, Tostao. Szövetségi kapitány: Zagalo
Olaszország: Albertosi - Burgnich, Cera, Rosato, Facchetti, Bertini (Juliano, 75.), Mazzola, De Sisti, Domenghini, Boninsegna (Rivera, 84.), Riva. Szövetségi kapitány: Valcareggi
gól: Pelé (18.), Gerson (66.), Jairzinho (71.), Carlos Alberto (87.) ill. Boninsegna (37.)
Dévényi Zoltán