Elsőfokon az FTC-nek adott igazat a bíróság

Elsőfokon, nem jogerősen megsemmisítette a Magyar Labdarúgó Szövetség határozatát és a fellebbviteli licencadó testület döntését a Ferencvárossal kapcsolatban a Fővárosi Bíróság kedden hozott ítéletében.

A Fővárosi Bíróság az MLSZ elnökségének 235/2006-os határozatát, valamint az MLSZ fellebbviteli UEFA licencadó testületének 011/2006-os határozatás megsemmisítette, egyebekben a keresetet elutasította.

Az FTC első osztályú licencét a másodfokú licencadó bizottság július 13-án visszavonta, majd saját határozatát megváltoztatva 17-én mégis újra megadta. Ezt követően az MLSZ feloszlatta a testületet és hatályon kívül helyezte annak határozatait. Az új fellebbviteli testület később úgy döntött, hogy az FTC-nek nem adja meg a licencet. A bíróság ezt, a testületet feloszlató határozatot, valamint az új testület licencet megtagadó határozatát semmisítette most meg.

A bíróság a felperes FTC Zrt. keresetét egyebekben elutasította, azaz nem állapította meg, hogy az eredeti döntés értelmében az FTC rendelkezik a licencjoggal. Az MLSZ-t a bíróság 51 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte, az ítélet ellen 15 napon belül lehet fellebbezni.

A bíróság az MLSZ alapszabályának és licencszabályzatának átvizsgálása után arra jutott, hogy az MLSZ elnökségének nem volt hatásköre abban a tekintetben, hogy hatályon kívül helyezze a licenceljárás során született határozatot. A licencszabályzat ugyanis - a bíróság szerint - egyértelműen kimondja, hogy a licenceljárásban mely szervek jogosultak eljárni: első fokon a liga által felállított bizottság, másodfokon pedig az MLSZ által létrehozott úgynevezett fellebbviteli bizottság.

A bíróság utalt arra: a május 31-i, az FTC számára még kedvező határozatot az MLSZ elnöksége arra hivatkozva helyezte hatályon kívül, hogy az alapszabályba vagy jogszabályba ütközik. A bíróság ezzel kapcsolatban egyetértett a Ferencváros érvével, hogy az elnökség nem nevesítette, konkrétan melyik jogszabályt sértette meg a másodfokú fellebbviteli bizottság, amikor megadta a Ferencvárostól az indulási jogot az NB I-ben.

A bíróság hangsúlyozta: az alperes MLSZ alapszabálya rendelkezik a szervezeti felépítésről, és itt esik szó a licencadó testületekről is, az alapszabály tartalmazza, hogy ezen testületek határozathozatali jogköre független. A bíróság az alapszabály rendelkezését úgy értékelte, hogy az MLSZ elnöksége nem avatkozhat be a licencadó eljárásba azzal, hogy megsemmisíti a licencadó bizottság határozatát.

A bíróság szerint a másodfokú licencadó bizottság a licencszabályzat értelmében végleges és megfellebbezhetetlen abban a tekintetben, hogy a licenc kiadásra kerül-e vagy sem, és ez is azt támasztja alá, hogy az elnökségnek nem volt joga "hozzányúlni" a döntéshez.