Vágólapra másolva!

Kis foci, nagy öröm

2007. március 29. 03:21

Magyarország labdarúgó-válogatottja Eb-selejtező mérkőzésen Priskin Tamás és Gera Zoltán góljaival 2-0-ra legyőzte Moldovát. Bár a győzelemtől nem lett jobb a futballunk, az újpesti Szusza Ferenc-stadionba kilátogató szurkolók mégis kisgyermekként örültek a begyűjtött pontoknak, no meg a második félidei jó játéknak.

Nem kevesen munkából kelhettek útra a szerdai Eb-selejtező helyszíne, a magyar szinten impozáns kinézetű Szusza Ferenc-stadion felé, a Megyeri úton ugyanis délután négy órakor, a munkaidő hajrájában szinte még síri csend volt. A tökmag- és szotyiárusok a széllel küzdöttek, és várták a nagy tömeget, amely csak nem akart jönni, a rendőrség viszont ellepte az aréna főbejáratának a környékét (a legjobban az IFA-ból kék-fehér zsaruautóvá lett extravagáns teherkocsik festettek).

A stadiontól két kőhajításnyira van egy remek vendéglő, ahol az egyik NB III-as csoport "prominensei" értekeztek minőségi sörrel a kezükben, kedvenc témájuk a bíróküldés volt ("kit küldjünk, hová, mikor, hogyan és miért?"), de két újabb sör-kör után már a nemzeti együttesre terelődött a szó: "Azt mondom én nektek, a magyar válogatottnak még egy lakatlan sziget ellen is lenne félnivalója. Gondoljatok bele, egy erős szembeszél is megtréfálhatja a csapatot." A társak kacagtak, nem véletlenül, a Málta elleni égés óta a fociszurkolók fantáziája nem ismer határokat...

Újfent a helyszínen, immáron a stadionon belül telt-múlt az idő, az élénklila lelátók mégse nagyon akartak megtelni, a székházzal szembeni oldal pedig egyesenen kongott az ürességtől. Mint látható volt, a legtöbben az utolsó pillanatokban érkeztek, a jegypénztárakban pedig - mesélte egy drukker - komótosan adták ki a belépőket, így történhetett meg, hogy a találkozó már jó negyedórája ment, amikor még mindig jöttek és jöttek a szurkolók - Végh Zoltán kapuja mögé.

Az MTK rutinos futballistája különös helyzetben volt, hiszen ha jobbra nézett, alig látott nézőt, balra tekintvén már elégedetten csettinthetett (bár kapuskesztyűben ez nem könnyű mutatvány), míg a pálya túlsó végén, a másik kapu mögöttiek közel bújtak egymáshoz, hogy jól látszódjék a piros-fehér-zöld "óriás zászlót" öltött alakzatuk. De hogy mi történt ekkor Végh háta mögött? A legfanatikusabbak éppen oda sereglettek - az "első félidős" magyar kapu mögé -, és nem mindennapi hangulatot varázsoltak.

Színes háttérkép

Ismert rigmusokat kiabáltak a teljesen megtelt szektorban, s ha valaki csukott szemmel hallgatta végig a meccset, az minden bizonnyal szép emlékekkel gazdagodott. Hogy miért? Élményszámba menően mutatták ki rajongásukat a magyar válogatottért szorítók.