Második, Real Madridnál töltött idénye viszont akár még sikerrel is végződhet. Igaz ugyan, hogy a gárda a BL-ben megint elbukott a 16 között, ezúttal a Bayern München ellenében (Sergio Ramos pedig ismét nem maradt nemzetközi mérkőzésen elért gól nélkül, ő szerezte meg ugyanis a vezetést Romániában a Steaua Bucuresti elleni, 4-1-re megnyert csoportmérkőzésen, természetesen fejesből), a spanyol bajnoki cím azonban két fordulóval a zárás előtt elérhető közelségben van.
Ha pedig meglesz a trófea, neki külön köszönetet kell mondania minden Real-drukkernek: nemcsak azért, mert a védelem igazi oszlopa, a csapat erőssége, hanem góljai miatt is: a nagy rivális FC Barcelona otthonában, az emlékezetes 3-3-ra végződött találkozón 2-2 után ő szerzett vezetést a vendégeknek, egy Guti-beadást befejelve. Most, a szezon hajrájában pedig sorozatban kezdte termelni a gólokat, elsősorban David Beckham beadásainak köszönhetően - győztes találat a Valencia CF ellen, újabb gól az Athletic Bilbaónak, a legutóbbi, 36. fordulóban pedig az RC Deportivónak.
Nem vállalunk nagy kockázatot, ha kijelentjük, Sergio Ramos már most legalább olyan jó, mint az általa egyébként igen nagyra tartott Fernando Hierro: kiváló a technikája, sokszor mentette már meg csapatát kritikus helyzetekben, akár a gólvonalról mentve; jól csúszik be, remek ütemérzékkel tudja lelopni a támadók lábáról a labdát (a csatárok "alázása" kedvenc elfoglaltságai közé tartozik).
Ezen kívül kiválóan fejel, érkezik és emelkedik az ellenfél kapuja elé beívelt labdákra szabadrúgásoknál, szögleteknél. A még mindig csak 21 éves védő minden bizonnyal meghatározó figurája lesz a következő évtized spanyol labdarúgásának.