Centenáriumi remények a Betisnél

Pár nap múlva, szeptember 12-én a Real Betis fennállása századik évfordulóját ünnepelheti, és a sevillai egyesületnél nagyon bíznak benne, hogy a centenáriumi szezon visszahoz valamit a klub régi sikereiből. A zöld-fehérek a legutóbbi két pontvadászatban messze várakozáson alul szerepeltek, így a nyáron nagy változások voltak a keretben, és új edző is érkezett a csapat élére az argentin Héctor Cúper személyében.

A két, ősi riválisnak számító sevillai egyesület közül nem is olyan régen még a Betis számított az erősebbnek, hiszen a klub a 2004-2005-ös idényben a negyedik helyen végzett a Primera Divisiónban, és ezzel kiharcolta a szereplést a Bajnokok Ligájában. Azóta azonban a Sevilla FC beelőzte a zöld-fehéreket, akik kétszer egymás után is a tabella alsó felében végeztek, sőt, a legutóbbi pontvadászatban csak az utolsó fordulóban menekültek meg a kieséstől.

A 2006-20007-es idény egyébként is egy rémálommal ért fel a Betis számára, a csapat szerepléséről mindent elmond, hogy az együttesnek összesen három edzője volt. A bajnokságot még Javier Iruretával a kispadon kezdték el, őt decemberben a francia Luis Fernández váltotta fel, de a legutolsó forduló előtt őt is menesztették, és így a tartalékcsapat mestere, Paco Chaparro irányította az együttest a Racing Santander elleni összecsapáson, ahol a Betisnek mindenképpen nyernie kellett ahhoz, hogy megőrizze élvonalbeli tagságát. Tíz perccel a lefújás előtt még gól nélküli döntetlenre állt a meccs, ám ekkor jött a brazil Edú, és a hajrában kétszer is betalálva megmentette a klubot a másodosztálytól.

A bennmaradás okozta öröm nem sokáig tartott, és hamarosan megkezdődött a készülés az új szezonra, amely a centenárium miatt fokozott jelentőséggel bírt a klub számára. Sejteni lehetett, hogy nagy változások lesznek a csapatnál, de a legfontosabb feladatnak az új tréner megtalálása számított, és a vezetőség az argentin Héctor Cúperben látta a megoldást. Cúper egykoron az RCD Mallorca és a Valencia CF kispadján is sikeres volt, majd dolgozott az olasz FC Internazionalénál is. Ezt követően visszatért az RCD Mallorcához, és először megmentette ugyan a kieséstől a klubot, de 2006 februárjában menesztették, miután a csapat az utolsó helyen állt - és azóta nem is volt munkája. Az argentin szakemberrel egyelőre egyéves szerződést kötöttek, ami azért jelzi, hogy a Betisnél is óvatosan kezelték az edzőkérdést.

Az új szakvezető érkeztével a keret is jelentősen kicserélődött, és a Betis meglehetősen nagy összeget költött az átigazolási piacon, miközben a távozókért tulajdonképpen egyetlen fillért sem folyt be a kasszába. A brazil középpályás, Marcos Assuncao, az uruguayi védő, Alejandro Lembo, és a brazil támadó, Robert ingyen ment el, Enrique Romero bejelentette visszavonulását, további nyolc labdarúgót pedig kölcsönadták, többnyire másodosztályú klubokhoz. Az új szerzemények közül pedig csak a transzferperiódus utolsó napján a Villarrealtól leigazolt José Mari, a korábban ugyanonnan kölcsönvett argentin középpályás, Leandro Somoza, valamint a Bayer Leverkusentől szerződtetett horvát Marko Babic jött ingyen.

A legdrágább vétel az argentin csatár, Hugo Mariano Pavone volt, akit 6,8 millió euróért szerződtettek az Estudiantestől, de a Liverpool FC chilei szélsője, Mark González sem volt sokkal olcsóbb: érte hatmilliót fizettek ki. A Sporting CP portugál válogatott kapusa, Ricardo négymillió eurót kóstált, a brazil Atlético Mineiro középhátvédje, Lima 2,5 millióért került a Betishez, és a télen a szlovén NK Domzalétől kölcsönvett szlovén jobbhátvéd, Branko Ilic végleges megvétele is másfélmilliót ért. A Betis így összesen több mint 20 millió eurót fizetett ki, amivel a költekezést tekintve a Primera División középmezőnyének első felében volt a klub - a cél az volt, hogy a pályán is hasonló helyre kerüljön.

A felkészülési időszak mindenesetre optimizmusra adott okot, hiszen a centenáriumi ünnepségek keretében lejátszott, AC Milan elleni barátságos mérkőzést 1-0-ra megnyerte a gárda, majd a cádizi Ramón Carranza-kupát is elhódította a csapat, előbb a Real Madrid ellen nyerve 1-0-ra, majd 1-1-es döntetlen után tizenegyesekkel legyőzve a Real Zaragozát. A bajnoki rajt azonban már nem sikerült ilyen jól, hiszen első két meccsén egyaránt döntetlent ért el az együttes: előbb a Recreativo Huelva otthonában játszott 1-1-et, majd hazai pályán az RCD Espanyollal 2-2-t. Utóbbi találkozón a vendégek a 83. percben még 2-0-ra vezettek, és a sevillaiaknak csak egy fergeteges hajrával sikerült egyenlíteniük.

... az Espanyol elleni meccs aztán némileg lehűtötte a kedélyeket

Cúpernek tehát még van min dolgoznia, és egyelőre úgy tűnik, hogy a mester a 4-5-1-es taktikát alkalmazza a csapaton belül, a középpályán két védekező emberrel, két klasszikus szélsővel, illetve egy visszavont csatárral, amolyan árnyékékkel. Utóbbi pozíciót némi meglepetésre az első két fordulóban a brazil Rafael Sóbis töltötte be, aki pedig korábban inkább amolyan klasszikus középcsatárnak számított, ez utóbbi poszton azonban jelenleg Pavone elsőbbséget élvez.

Az első két játéknapon a kezdő tizenegy szinte teljesen ugyanaz volt, az egyetlen változás a balhátvéd posztján történt, ahol az első játéknapon Babic, a másodikon pedig Fernando Vega játszott. A balszárny egyébként is problémásnak számít, hiszen a középpálya bal oldalán mind a két mérkőzésen az argentin Juan Pablo Caffa játszott, de mindkétszer lecserélték - könnyen lehet, hogy itt a jövőben már a chilei Mark González lesz az első számú ember. Akárhogy is lesz, a klubnak a következő, RC Deportivo elleni idegenbeli mérkőzése után előbb a Valencia CF, majd a Real Madrid lesz az ellenfele, vagyis könnyen megtörténhet, hogy öt forduló után továbbra is nyeretlen lesz majd - márpedig így nehéz lesz beváltani a centenáriumi reményeket.