A France Football által szervezett, és a lap európai tudósítóinak szavazatai által odaítélt Aranylabda az egyik legnagyobb presztízsű egyéni díjnak számít a labdarúgásban.
A francia szaklap október végén szokta nyilvánosságra hozni a jelöltek listáját (idén ez október 23-án fog megtörténni), amely 50 névből áll, és a voksolók közülük választják ki, hogy szerintük ki volt az adott esztendőben az öt legjobb focista. Egészen a tavalyi esztendőig csak olyan labdarúgó kaphatott jelölést, aki az év során Európában szerepelt, de idén változott a kiírás.
A France Football saját fogalmazása szerint "világméretűvé teszi" a voksolást, ami azt jelenti, hogy immár minden focista szóba kerülhet, függetlenül nemzetiségétől, illetve attól, hogy melyik bajnokságban szerepel.
Ez persze alapjaiban azért nem fogja megrengetni a szavazást, hiszen továbbra is azok lesznek középpontban, akik Európában kergetik a labdát, maximum pár dél-amerikai labdarúgó kerülhet majd szóba. Sokkal nagyobb jelentőségű viszont az, hogy idén már nem csak az európai újságírók szavaznak majd: az 53 európai tagállam mellett további 43 ország képviselője is voksol.
A pluszt azon nemzetek jelentik, amelyek valaha szerepeltek a világbajnokságon, így mindegyik kontinens képviselteti magát az Aranylabda-szavazáson. A 43 új szavazó a következő országokból kerül ki: Argentína, Bolívia, Brazília, Uruguay, Chile, Kolumbia, Peru, Paraguay, Uruguay (Dél-Amerika); Japán, Koreai Köztársaság, Kína, KNDK, Irak, Irán, Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Szaúd-Arábia, Ausztrália (Ázsia); Egyiptom, Algéria, Marokkó, Tunézia, Nigéria, Elefántcsontpart, Angola, Kamerun, Dél-Afrika, Szenegál, Ghána, Togo, Kongói DK (Afrika); Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Costa Rica, Trinidad, Honduras, Jamaica, Haiti, El Salvador, Kuba (CONCACAF-zóna) és Új-Zéland (Óceánia).
Idén azonban sem Európa-bajnokságra, sem világbajnokságra nem került sor, és azt szokták mondani, hogy ilyenkor elsősorban a Bajnokok Ligája számít fő értékmérőnek. A hasonló, páratlan esztendőket vizsgálva azonban egy érdekes tényre figyelhetünk fel: 1991 óta egyszer sem fordult elő, hogy olyan focista kapta volna meg az Aranylabdát, aki abban az évben megnyerte a legrangosabb európai kupát!
Általánosságban elmondható, hogy azokban az esztendőkben, amikor vb-t vagy Eb-t rendeznek, ezek a viadalok fokozottan számítanak, és szinte mindig azok a labdarúgók végeznek az élen, akik ezeken a tornákon jó teljesítményt nyújtanak.
2005-ben a barcelonai Ronaldinho nyert, miközben a BL-t a Liverpool FC vitte el; 2003-ban a BL-ben ezüstérmes Juventus FC cseh középpályása, Pavel Nedved lett a díjazott, aki a fináléban eltiltás miatt nem játszott; 2001-ben az UEFA-kupa-győztes Michael Owen kapta az Aranylabdát.
Kaká tíz gólja a 2006-2007-es BL-szezonból
1999-ben Rivaldo gyűjtötte be az elismerést, pedig a BL győztese a Manchester United lett; 1997-ben a Barcával KEK-et nyert Ronaldo lett az első; két évvel korábban George Weah a BL-győztes AC Milan játékosaként kapta meg az Aranylabdát, de a finálé idején még a PSG focistája volt. 1993-ban Roberto Baggio (Juventus FC) "csak" egy UEFA-kupával büszkélkedhetett abból az esztendőből; 1991-ben pedig az aranylabdás Jean-Pierre Papin az Olympique Marseille-jel elbukta a BEK döntőt a Crvena Zvezdával szemben.