Vágólapra másolva!
A 2006-os világbajnokság nem a nagy felfedezettek tornája volt, csak kevés olyan futballista akadt, aki Németországban robbant be a köztudatba. Érdekes módon a leginkább előtérbe került két meglepetésember egyaránt balhátvéd volt: az olasz Fabio Grosso, illetve a német Philipp Lahm. Utóbbi rögtön a torna hatodik percében bemutatkozott a nagyvilágnak a Costa Rica elleni nyitómérkőzésen szerzett bődületes találatával.

Lahm akkor már csapatkapitánya volt az ificsapatnak, miközben rendszeresen pályára lépett a tartalékok között is, vagyis újabb lépcsőfokkal közelebb került a Bayern felnőttkeretéhez. A bajorok amatőrjei már a német harmadosztályban, a Regionalligában futballoztak, és Lahm akkoriban határozta el, hogy a futballra teszi fel az életét, és profi labdarúgóként keresi majd a kenyerét. Ebben alighanem elősegítette, hogy a Bayern amatőrcsapatába is gyorsan sikerült beilleszkednie, és a 2001-2002-es idényben összesen 27 találkozón szerepelt, sőt két gólt is szerzett. Első mérkőzését a Wacker Burghausen ellen játszotta, a gólszerzés pedig először a Darmstadt ellen jött össze neki - más kérdés, hogy az ominózus 90 percet a bajorok 4-2-re elveszítették.

Forrás: EPA

További biztató jel lehetett a számára, hogy a korosztályos válogatottba is meghívót kapott. A német U19-es nemzeti tizenegy a törökök elleni selejtezőn kivívta az Európa-bajnokság nyolcas döntőjében való részvétel jogát, és Lahm is benne volt a Norvégiába utazó keretben. Az angolok elleni csoportmeccsen ugyan csak csereként jutott szóhoz, de pályára lépését követően gólt szerzett, és nagy szerepe volt abban, hogy a germánok kétgólos hátrányból is egyenlíteni tudtak. Ez az egy pont pedig nagyon jól jött, hiszen a Nationalelf így második lett csoportjában, elődöntőt játszhatott, majd azt megnyerve bejutott a döntőbe. Ott ugyan a spanyolok Fernando Torres találatával legyőzték a spanyolokat, de Lahm számára az ezüstérem is hatalmas siker volt.

Mindent egy helyen az Eb-ről