Műtőasztal, rehabilitáció, futballpálya

Az elmúlt hét végén az RC Deportivo középpályása, Juan Carlos Valerón több mint egy év kihagyás után lépett ismét pályára tétmérkőzésen - sorozatban pedig csak két esztendővel korábban futballozott csapatában. Ha a játékmesternek valóban sikerült tartósan visszaverekednie magát a kezdő tizenegybe, akkor azon kevés focista közé tartozhat majd, akik ilyen súlyos sérülés és hosszú szünet után is újra tudták indítani karrierjüket.

A sérülés minden fizikai sportág velejárója, és aligha van olyan futballista, akinek pályafutása során egyetlen mérkőzést sem kellett kihagynia valamilyen húzódás miatt.

Egy súlyosabb sérülés, mint például sípcsont-törés, vagy éppen térdszalag-szakadás azonban tönkreteheti a labdarúgó karrierjét, még ha a modern orvostudomány gyakran csodába illő felépüléseket is eredményez.

A bevezetőben említett Juan Carlos Valerón éveken keresztül alig hagyott ki bajnokit klubjai, az Atlético Madrid, illetve az RC Deportivo színeiben, és a spanyol válogatottban is alapember volt, 46 alkalommal húzhatta fel a címeres mezt, játszott az 1998-as és a 2002-es világbajnokságon is.

A 2005-2006-os idény első 20 bajnokiján is végig kezdő volt, ám 2006. január 22-én, éppen egyik korábbi csapata, az RCD Mallorca ellen térdszalag-szakadást szenvedett. Többször operálták, és alig kevesebb, mint egy évnyi kihagyás után, 2007. január 7-én tért vissza a pályára - de csak két bajnokin szerepelt, és a térde megint felmondta a szolgálatot.

Újabb műtétek következtek, és megint egyéves szünet, míg 2008. január 27-én megint pályára nem küldhették őt. A Depornál nagyon bíznak benne, hogy Valerón lába ezúttal bírja majd a megpróbáltatásokat, hiszen játéka, de már a jelenléte is nagy segítséget jelenthet a kiesés elleni küzdelemben.

A Deportivo keretében egyébként akad még egy focista, akinek szintén közel egy esztendőt kellett kihagynia, de neki sikerült a visszatérés - még ha sokak szerint teljesítménye a korábbi színvonalat nem is éri el. A jobbhátvéd, Manuel Pablo párszor a spanyol válogatottban is szerepelt, és stabil kezdőnek számított a Deporban, amikor 2001. szeptember 30-án, a Celta Vigo elleni galíciai derbin a vigóiak brazil középpályása, Everton Giovanella egy balszerencsés mozdulat következtében nyílt, kettős lábszártörést okozott neki.

Rettenetes volt a látvány, a hordágyat cipelő egyik pályamunkás kis híján rosszul lett, a csapattársak egy része rémülten fordította el a fejét, Giovanellát pedig annyira megviselte a dolog, hogy le kellett cserélni. Manuel Pablo legközelebb több, mint egy esztendő elteltével, 2002. október 6-án lépett pályára, és azóta már több, mint száz bajnokin szerepelt - Giovanellával pedig jó barátok lettek.

Manuel Pablóhoz hasonló sérülést szenvedett a svéd támadó, Henrik Larsson is, és neki is sikerült a visszatérés, ráadásul hasonlóan magas színvonalon futballozott felépülését követően, mint azelőtt.

Larsson a Celtic FC labdarúgójaként 1999. október 21-én, az Olympique Lyon elleni UEFA-kupa mérkőzésen szintén a sípcsontját törte el, ráadásul az ellenfél szintén vétlen volt a dologban.

A sikeresen visszatért Manuel Pablo itt éppen Ronaldinho kedvét igyekszik elvenni a játéktól

A csatár ezt követően csak pontosan nyolc hónappal később, 2000. május 21-én lépett pályára tétmérkőzésen, mégpedig a Dundee United elleni bajnokin, és a következő három idényben egyaránt skót gólkirály lett, majd megfordult az FC Barcelonában és a Manchester Unitedben is - karrierjében tehát a törés nem okozott törést.

Nem úgy Fernando Redondónak, aki a csúcson volt, amikor térdszalag-szakadást szenvedett, és azt követően már csak pár mérkőzés erejéig térhetett vissza a pályára - a lába nem bírta a sorozatterhelést.

Az argentin középpályás az 1999-2000-es idényben megnyerte a Bajnokok Ligáját a Real Madriddal, sőt, őt választották meg a sorozat legjobb játékosának is. Éppen ezért nem kis meglepetést okozott, hogy a királyi gárda 2000 nyarán eladta őt az AC Milannak. A transzfer óriási felháborodást váltott ki a spanyol együttes hívei között, és mit kiderült, Redondo sem járt valami jól vele: a rossoneróknál ugyanis a felkészülési időszakban térdszalag-szakadást szenvedett, és milánói bemutatkozására több, mint két évet kellett várni.

Első olasz bajnokiját csak 2002. december 7-én játszotta, akkor az AS Roma elleni rangadó utolsó hét percére cserélték be. Ezt követően másfél év alatt még 14 mérkőzésen játszott a Milanban, mielőtt visszavonult volna.