Szeretik is meg nem is Slomkát a Schalkénál

Érdekes helyzet alakult ki az FC Schalke 04-nél a szakvezetővel, Mirko Slomkával kapcsolatban. Az edzőt a klub vezetősége élénken kritizálta azután, hogy a csapat a bajnokságban egymás után három vereséget szenvedett, és ezzel eltávolodott a szezon előtt célként kitűzött dobogótól - ugyanakkor a Bajnokok Ligájában a gárda bejutott a legjobb nyolc közé, ami viszont erősítette a mester pozícióját.

A gelsenkircheni gárda a nemzetközi futballközvélemény szemében elsősorban onnan lehet ismert, hogy a közelmúltban kétszer is az utolsó pillanatban bukta el a német bajnoki címet - a Schalke a Bundesligában még sohasem végzett az élen. A Királykékek tavaly is hasonló módon lettek ezüstérmesek, és a Bayern München nyári megerősödését követően még maguk a klub szurkolói sem várták, hogy a csapat a 2007-2008-as pontvadászatban bajnok legyen. Az első három közé jutás azonban mindenképpen szükségesnek tűnt, hiszen a Bajnokok Ligájában való szereplés anyagi szempontból rendkívül fontos az egyesület számára, amely időközben szponzori szerződést kötött az orosz óriáscéggel, a Gazprommal, így felmerült a lehetősége annak, hogy a Schalke hamarosan pénzügyileg is felveheti a versenyt a Bayernnel.

Ehhez azonban a pályán is kiegyensúlyozottan jó teljesítményre lenne szükség, amire a jelek szerint még nem képes a Schalke. A gárda az ősszel rendkívül hullámzóan szerepelt, és bár csak két alkalommal szenvedett vereséget a bajnokságban, túlságosan is sok (egészen pontosan nyolc) döntetlent ért el, így aztán féltávnál csak az ötödik helyen állt, ráadásul lemaradása a holtversenyben élen álló Bayernnel és Werder Bremennel szemben hat pont volt. Ugyanakkor a Bajnokok Ligájában a gelsenkircheniek sikerrel vették a csoportkört, és bejutottak a legjobb 16 közé, ami a korábbi két próbálkozás idején nem jött össze az egyesületnek - Mirko Slomka mester tehát ebből a szempontból máris felülmúlta elődjeit.

A szakvezető a sportigazgatóval, Andreas Müllerrel közösen a télen igyekezett "optimalizálni" a keretet, és ennek megfelelően három új futballista is érkezett a csapathoz, összesen 6,5 millió euróért - ilyen szintű költekezésre az idény közben utoljára az 1999-2000-es pontvadászatban volt példa a Schalkénál. A legdrágább szerzemény a brazil Botafogo középpályása, Zé Roberto volt, akiért hárommillió eurót fizettek, míg a mexikói Toluca uruguayi támadója, Vicente Sánchez egymilliót kóstált. Érdekesen alakult az Eintracht középpályásának, Albert Streitnek a transzferje: a focista szerződése az idény végéig volt érvényes Frankfurtban, a gelsenkircheniekhez így nyáron csatlakozhatott volna. A szakmai stáb azonban úgy ítélte meg, hogy már a tavasszal szükség lehet Streitre, így aztán 2,5 millióért azonnal megvették a játékost. A kiadásokat egyébként némiképp csökkentette, hogy a saját nevelésű középpályást, Mesut Özilt 4,5 millióért eladták a Werdernek - a fiatal játékmester nem akart szerződést hosszabbítani a Schalkénál, ezért inkább megváltak tőle.

A tavaszi idényt tehát optimistán várták a gelsenkircheniek, és eleinte úgy tűnt, hogy a derűlátás nem volt alaptalan. Az első két bajnokit ugyanis megnyerte a csapat, ráadásul ezek között volt a Borussia Dortmund elleni derbi is, és az ősi riválist ráadásul idegenben sikerült megverni. Ekkor a Schalke egészen a harmadik helyig feljött a tabellán, a második Werdert két pontra megközelítve, de az eufória gyorsan elszállt: a VfL Wolfsburgtól hazai pályán kapott ki a gárda, majd a következő két bajnokiját is elveszítette - köztük a Bayern elleni otthoni rangadót.

Ezt követően emelte fel a hangját a klub elnöke, Josef Schnuseberger, kijelentve: lehet, hogy egy nemzetközileg is elismert, rutinos mesterre lenne szüksége az egyesületnek. A Slomkának szánt kritika nem a legjobbkor jött, hiszen pár nappal később jött az FC Porto elleni BL-visszavágó, ahol a gelsenkircheniek szintén pocsékul futballoztak, és ki is kaptak 1-0-ra, de kapusuk, Manuel Neuer élete formájában védett, és teljesítményére a koronát a büntetőpárbajban tette fel, ahol két tizenegyest is hárított, és így a Schalke bejutott a legjobb nyolc közé.

Mindez ismét a szakvezető helyzetét erősítette, de ezzel együtt jelenleg nehéz elképzelni, hogy Slomka a következő idényre is marad - ha egyáltalán kihúzza a pontvadászat végéig. A BL-szereplés nyilván nagyon fontos, ám azt még a legelvakultabb Schalke-hívő sem gondolhatja komolyan, hogy a csapat megnyeri a Bajnokok Ligáját, márpedig ez azt jelenti, hogy a Bundesligában mindenképpen a dobogón kellene végezni, ha a klub a következő szezonban is indulni akar a legrangosabb európai kupában.

Gyakran úgy tűnik, hogy Királykékek képtelenek túllépni a saját árnyékukon, és a nagy lehetőség kapujában rendre megbotlanak - hogy ezen egy nemzetközileg is elismert, rutinos edző mennyiben tudna változtatni, azt persze előre nem lehet tudni. Slomka tekintélye mindenesetre nem csak az elnöki kritika miatt vonható kétségbe: az FC Porto ellen Kevin Kuranyi lecserélésekor a vele "pacsizni" akaró tréner mellett egyszerűen elsétált. A felek persze később igyekeztek elbagatellizálni a dolgot, és az esetnek semmiféle következménye nem volt a csatár számára. Az elnök pedig kijelentette: "Slomka a szezon végéig az edzőnk marad". Ezt aztán mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja, egyvalami azonban biztos: Huub Stevens 2002-es távozása óta egyetlen szakember sem bírta ki olyan sokáig a Schalke kispadján, mint Slomka, aki pedig januárban még csak két éve volt a csapat edzője.

www.infosport-focivilag.hu