A délolasz gárda az elmúlt években meglehetősen messzire került az 1980-as évek sikereitől, amikor a klub Diego Maradona vezérletével bajnoki címet és UEFA-kupát is nyert.
Az egyesület 2001-ben esett ki az élvonalból, és nem hogy visszajutnia nem sikerült, de még a harmadik vonalban is megfordult - miközben többször is 50 ezres nézőszámokat produkált. Végül a filmproducer Aurelio de Laurentiis mentette meg a csődtől a klubot, és irányításával a Napoli lassan kezdte visszaküzdeni magát az olasz labdarúgás élvonalába - ami tavaly nyáron össze is jött.
A tulajdonos ezt követően minden anyagi segítséget megígért a szakmai stábnak, és állta is a szavát, hiszen a nápolyi egyesület az idény előtt 20 millió eurót költött új igazolásokra. Ennél többet csak az FC Internazionale, az AS Roma, az AC Milan, a Juventus FC és a Fiorentina adott ki, így aztán a Napoli hívei optimistán várhatták a rajtot - főleg, hogy megint egy argentin focista ígérkezett a főszereplőnek.
A legdrágább nyári szerzemény, Ezequiel Lavezzi kapcsán az egyesületnél mindent megtettek annak érdekében, hogy az egykori nagy kedvencet, Diego Maradonát idézzék: Lavezzit hatalmas felhajtás közepette mutatták be a sajtónak. A második fordulóban az Udinese ellen pedig éppen Lavezzi vezérletével nyert 5-0-ra a gárda, és az olasz sajtó megint az isteni Diegót kezdte el emlegetni - elvégre a nápolyi együttes ezt megelőzően utoljára 1987-ban tudott győzni Udinében, mégpedig Maradona duplájával.
A nápolyi szurkolók valaha volt legnagyobb kedvence, Diego Maradona 1986-ban Napoli-mezben
Lavezzi persze nem győzte elhárítani az összehasonlítást, de kétségtelen tény, hogy játékstílusa hasonlít a nagy elődhöz, hiszen szintén kis termetű, és gyakran visszalép a középpályára a labdákért. Pedig ez a csapatrész egyébként is rendkívül zsúfoltnak számít a Napolinál, mivel a tréner, Eduardo Reja a 3-5-2-es játékrendszer híve, és ehhez az egész idény során ragaszkodott, pedig egy időben rengeteg kritikát kapott, mondván, ez a szisztéma túlságosan is defenzív. A számok azonban másról tanúskodnak: a csapat 37 mérkőzésen 49 gólt ért el, ami kettővel több, mint a rendre három csatárral futballozó Udinese találatainak száma.
Könnyen lehet, hogy ez a szám még több lenne, ha Lavezzi állandó partnere a támadósorban, Marcelo Zalayeta nem sérül meg a 27. játéknapon. Az uruguayi futballista, akit a Juventustól szereztek meg a nyáron (vagyis szintén új szerzemény) addig nyolc gólt ért el, éppen ugyanannyit, mint Lavezzi, és a két focista remekül kiegészítette egymást: a hórihorgas Zalayeta megtartotta a felívelt labdákat, és jól tette vissza a lendületes argentinnak, vagy éppen a második hullámban érkező középpályásoknak.
Elsősorban a szlovák Marek Hamsiknak, aki az idény egyik legnagyobb felfedezettjének számít a Serie A-ban: a 20 esztendős focista, akit ugyan csak a nyáron igazoltak, egyetlen bajnokit sem hagyott ki, és kilenc találatot ért el - amivel vezeti a házi góllövőlistát.
Mint látható, a tavaly nyáron elköltött pénz remek befektetésnek bizonyult, de a klub a téli átigazolási szezonban is kitett magáért a játékospiacon: négy új futballistát igazolt, nem is kis összegért. A Brescia középpályása, Daniele Mannini például közel nyolcmillió euróba került, de nem volt olcsó a szintén a Bresciától igazolt Fabiano Santacroce, a Fiorentinától érkezett Michele Pazienza és az argentin kapus, Nicolás Navarro sem.
Utóbbi futballista kivételével mindegyikük remekül beépült a csapatba, amely remek tavaszt produkált, és főleg hazai pályán volt ellenállhatatlan. A San Paolo stadionban vereséget szenvedett többek között a Juventus FC, az FC Internazionale, a Fiorentina, az Udinese és az AC Milan is - az otthoni mérleget tekintve a Napoli az ötödik legjobb együttes a Serie A-ban.
Mindez a jelenlegi szezonban a nyolcadik-kilencedik helyre volt elég (az utolsó fordulótól függően), ami egy újonc együttestől remek teljesítmény.
A klub sportigazgatója, Pierpaolo Marino szerint a következő idényben már a nemzetközi kupaszereplés kiharcolása lesz a cél, és ennek érdekében a nyáron tovább fognak erősíteni. Marino eddig szinte tökéletesen látta el a feladatát, ami persze nem meglepő: elvégre már az 1987-es bajnoki cím idején is ugyanezt a szerepkört töltötte be az egyesületnél...