Az aktuális idényben a topligák közül az angol élvonalban a legszorosabb a bajnoki címért zajló küzdelem. Német-, Olasz- és Spanyolországban a listavezető legalább négy ponttal vezet a második előtt, azonban a Premier League-ben a Manchester United mindössze egyetlen ponttal előzi meg a városi rivális Cityt. A bajnokságból még tíz forduló van hátra, és a két csapat még játszik egymással, ennek azonban csak a megszerzett pontok miatt van jelentősége, pontazonosság esetén ugyanis Angliában nem az egymás elleni eredmény, hanem a gólkülönbség dönt.
Amikor az utolsó meccs utolsó perce döntött
Ezzel a Manchester United edzője, Alex Ferguson is tisztában van, nem véletlenül volt elégedett együttesével a legutóbbi forduló után. A MU akkor 5-0-ra nyert a Wolverhampton Wanderers ellen, és a szakember a mérkőzés után így nyilatkozott: "Arra számítunk, hogy a verseny a végletekig kiélezett lesz, nüanszok fognak dönteni, lehet, hogy éppen a gólkülönbség. Éppen ezért örülök, hogy ezzel a győzelemmel közelebb kerültünk a Cityhez, és remélem, az idény végéig utol is érjük ebből a szempontból." A Unitednek jelenleg néggyel rosszabb a gólkülönbsége, mint a Citynek, ám most egy ponttal többje van.
A Premier League történetében egyébként arra még nem volt példa, hogy az első két helyezettnek ugyanannyi pontja lett volna, az is csak kétszer fordult elő, hogy a bajnok csupán egy ponttal előzte meg a másodikat. Az angol bajnokság egyik leghíresebb finisében az egyik csapatnak csak akkor volt esélye az aranyéremre, ha az utolsó mérkőzésén idegenben legyőzi riválisát legalább két góllal - ugyanis így pontszámban és gólkülönbségben is utoléri, viszont több szerzett gólja lesz.
Az 1988-89-es idényről van szó, amelyet Nick Hornby is megénekelt a Fociláz című regényében. Az Arsenalnak az utolsó találkozón legalább két góllal kellett nyernie Liverpoolban ahhoz, hogy bajnok legyen, és Michael Thomas utolsó utáni percben szerzett találatával sikerült is. Mind a két együttesnek 76 gólja és plusz 37-es gólkülönbsége volt, de az Ágyúsok 73, míg a Vörösök csak 65 találatot értek el.
Bő egy évtizeddel korábban az Arsenalnak ez sem lett volna elég az aranyhoz, mivel egészen az 1976-77-es szezonig Angliában pontazonosság esetén nem a gólkülönbség, hanem a gólarány döntött, vagyis nem a szerzett és lőtt találatok különbsége, hanem azok hányadosa. A második világháború után háromszor dőlt el így a bajnoki cím sorsa: 1950-ben a Portsmouth a Wolverhamptont, 1953-ban az Arsenal a Preston North Endet, 1965-ben pedig a Manchester United a Leedset előzte meg így, de akkor is ők lettek volna a bajnokok, ha a gólkülönbséget veszik figyelembe.
Még egy olyan topliga van, ahol azonos pontszám esetén Angliához hasonlóan a gólkülönbség dönt, a Bundesligában 2000-ben fordult elő utoljára, hogy az aranyérmet ez alapján osztották ki. Akkor a Bayern München és a Bayer Leverkusen küzdött az elsőségért, a gyógyszergyáriaknak az utolsó játéknapon egy iksz is elég lett volna az Unterhaching ellen, hogy bajnokok legyenek. A Leverkusen azonban 2-0-ra kikapott, míg a Bayern 3-1-re nyert, így pontszámban utolérte riválisát, a gólkülönbsége pedig héttel jobb volt. Persze a bajorok akkor is megnyerték volna a salátástálat, ha az egymás elleni eredmény dönt, mert hazai pályán 4-1-re verték a Bayert, idegenben pedig csak 2-0-ra kaptak ki.
Már nincsen spareggio
A Primera Divisiónban azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény rangsorolja a csapatokat, nem is olyan régen ennek nagy jelentősége volt. A 2006-2007-es évadban a Real Madrid és a Barcelona fej fej mellett haladt az élen, ám a katalánok tisztában voltak vele: hiába sokkal jobb a gólkülönbségük (végül 19 góllal voltak jobbak), csak akkor lehetnek aranyérmesek, ha több pontjuk van, mint a madridiaknak. Az egymás elleni eredményeket nézve ugyanis a Real volt a jobb: hazai pályán 2-0-ra győzött, míg a Camp Nouban kiharcolt egy 3-3-as döntetlent. Ez elégnek is bizonyult az aranyéremhez, mert a záráskor mind a két együttesnek 76 pontja volt.
Olaszországban szintén az egymás elleni eredmény dönt azonos pontszám esetén, de ez nem volt mindig így. Egészen a 2005-2006-os szezonig különmérkőzést, úgynevezett spareggiót kellett játszani akkor, ha a helyezés döntő fontosságú volt, akár a bajnoki cím, a kiesés vagy az európai kupaszereplés szempontjából. Bajnoki döntőt mindössze egyszer játszottak: 1964-ben a Bologna és az Inter egyaránt 54 pontot gyűjtött. A döntőt semleges pályán, Rómában játszották, és a Bologna nyerte meg 2-0-ra, megszerezve a scudettót.
A bolognaiaknak a gólkülönbségük jobb volt, viszont az egymás elleni összevetésből az Inter jött volna ki jobban, hiszen Milánóban 0-0 volt az eredmény, Bolognában viszont a milánóiak győztek 2-1-re.