Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése a XXXII. nyári olimpiai játékokról, Tokióból.
A tokiói olimpia időbeosztását szemlélve már odahaza feltűnt, hogy a férfi és női hosszútávúszók versenyét nagyon korán, reggel 6.30-kor indítják. Ezzel akartak kedvezni a versenyzőknek, hogy abban az őrületes melegben, amely ilyenkor a japán fővárosban tombol, emberibb körülmények között úszhassanak. Bár a tengervíz így is nagyon meleg volt. Amúgy ezen érdemes volt egy kicsit gondolkodóba esni. Valamelyik napon láttam a strandröplabdázók egyik meccsét, amelyet délelőtt 11 órakor kezdtek - tűző napon.
A játékosok egy része az ájulás határán szédelgett. Ekkor az jutott eszembe, hogy vajon meddig lehet mindent büntetlenül megcsinálni az olimpikonokkal? Bár erről néhány nappal ezelőtt a teniszezők és Novak Djokovic kapcsán már írtam. Tartok tőle, hogy nagy változás ebben a kérdésben aligha lesz. 1964-ben még normálisabban álltak hozzá a kérdéshez; nem véletlen rendezték októberben a nyári olimpiát. Persze, azok más idők voltak, ma már egy októberi olimpia szinte elképzelhetetlen. (Azért szinte, mert 2000-ben, Sydney-ben szeptember közepén kezdődött az olimpia.)
De térjünk most már rá a nők versenyére, amelyen a magyar színeket Olasz Anna képviselte. 25 úszónő rajtolt el reggel 6.30-kor az Odabe Marina Parkban. Az első kör után Olasz a hatodik, a második után pedig a hetedik helyen úszott. Ezzel ott tartotta magát a közvetlen élmezőnyben. Szinte hihetetlen, de a tengervíz majdnem 30 fokos volt (egészen pontosan 29.3) - gondoljunk bele, milyen jelzőkkel illetnék a nyaralók a Balatont, ha ennyire felmelegedne a víz. A levegő hőmérséklete a korai időpont ellenére csaknem megközletítette a tengerét: a rajt pillanatában 28 fok volt Tokióban. Nem véletlen rendeltek el itt már korábban hőségriadót.
25 perc úszás után kezdett szétszakadni a mezőny. Az élen az amerikai Twichell úszott, Olasz Anna tartotta a hetedik helyet. A magyar úszó hátránya 3 másodperc volt a vezető amerikaival szemben. S miközben a versenyzők úsztak (majdnem azt írtam, hogy izzadtak) a vízben, a kisérőhajókról folyamatosan lógatták be nekik a frissítőket. Maradjunk annyiban, hogy nem kevés elhivatottság és állóképesség kell ahhoz, hogy valaki ebben a 10 km-es versenyszámban ússzon.
Az jól látható volt, hogy Olasz Anna nem akarta magát a verseny első részében szétszaggatni. Aztán 4.3 km megtétele után a brazil Ana Marcela Cunha vette át a vezetést. Aztán egyre érdekesebben alakultak a dolgok. Lassan 6 km-hez közeledett a mezőny, 66 perce úsztak és Olasz Anna feljött a negyedik helyre. Innentől kezdve az éremszerzés sem tűnt elérhetetlen dolognak. Aztán a brazil A brazil Cunha mellett két amerikai és két német úszott még, míg Olasz Anna az ötödik helyen állt.
Öt kör után szétszórodott a mezőny, Twichell az első helyen úszott, a címvédő Sharon van Rouwendaal már dobogós helyen evickélt. Olasz Anna 7,2 kilométernél, az ötödik kör végén a 8. helyen, még mindig tíz másodpercen belül a vezetőkhöz képest. Kissé visszaesett tehát a magyar lány.
A hatodik körben 8,1 kilométernél a német Leonie Beck átvette a vezetést amerikai riválisától. Olasz Anna pedig továbbra is tartotta 8. helyét.
Az utolsó kört Leonie Beck kezdte meg az élen, de 9,3 kilométernél a német tempója visszaesett és a brazil Cunha átvette a vezetést, de van Rouwendaal és az ausztrál Kareena Lee tartotta vele a tempót. Olasz Anna pedig nagyot küzdött, hogy az élmezőnnyel maradjon. Az utolsó előtti mérőpontnál a magyar versenyző feljött az 5. helyre, és 7,4 másodpercre csökkentette hátrányát a vezető Cunhával szemben. Óriási harc folyt a dobogóért az utolsó párszáz méteren.
Olasz Anna végül hatalmasat hajrázva a negyedik helyen ért célba 4 másodperces hátránnyal. Míg a brazil Ana Marcela Cunha megnyerte az olimpiát hosszútávúszásban.
Eredmények:
Nyíltvízi úszás, női 10 km, olimpiai bajnok:
Ana Marcela Cunha (Brazília) 1:59:30.8 óra
2. Sharon van Rouwendaal (Hollandia) 0.9 másodperc hátrány
3. Kareena Lee (Ausztrália) 1.7 mp h.
4. Olasz Anna 4.0 mp h.