Két vártúra Kőszegen

A Kőszegi-hegység nyugati, délnyugati oldalát követő túránkat Kőszeg irányába folytattuk, hogy felfedezzük a város Felsővárát, amely jószerével elfeledve a hegyekben áll, majd a Hét vezér-forrást is útba ejtve meglátogattuk magát Kőszeg városát, a Jurisics-várat és a gyönyörű Várkört.

Képgaléria

Velem és Írott-kő környéke bebarangolása után érdemes egy kis időt szakítanunk a Kőszegi-hegység névadó városának környékére is. Velem településéről egy romantikus, nagyon keskeny út vezet Kőszeg irányába, s amint elhagyjuk a Cáki-erdőt és a Hegyvámos-erdőt (Velemtől mintegy három kilométerre) egy éles jobbos kanyarban kialakított parkolót találhatunk a menetirány szerinti bal oldalon. Ott kanyarog fel a hegyre a zöld jelzés, amelyhez csatlakozva megkezdhetjük utunkat a 607 méteres tengerszint feletti magasságon álló Óhegy-tetőre.

A meredek kaptató mintegy 400 méterig tart, addig kell csak kitartónak lenni. Utána az ösvény egy T alakú kereszteződésbe torkoll, nekünk jobbra, azaz északi irányba kell továbbhaladnunk. Az út enyhén meredek, könnyen járható, akár gyerekkel is. Eltévedni lehetetlen, az Írottkő-Natúrpark tábláiba lépten-nyomon belebotlik az ember. A legközelebbi ilyen tábla már 400 méterrel a célobjektum előtt várja a turistát, hogy aztán a kissé meredekebb útról előbukkanjon egy kilátó felújított sziluettje.

Kőszeg város honlapja szerint itt, a korabeli település környékén, amelyet akkor castellum Guntionisnak neveztek, vívott 802-ben az avar és a frank sereg egymással. A honfoglaló magyarok is letelepedtek ezen a tájon, a mai Kőszegfalva határában jelentős vasfeldolgozó telepet hoztak létre. A környék a 12-13. századtól, a német katonai betörések elhárítása miatt, hadászati fontosságú lett. Sorra épültek a Kőszegi-hegységben a kővárak, amelyek közül az egyik az Óházon emelt ún. Felsővár volt. Ma még nem tudjuk, hogy pontosan mikor építették, de a tatárjárás idején már állt, mert IV. Bélának kellett visszafoglalnia az osztrák hercegtől. Ennek emlékét megörökítő oklevélben írták le először nevét: castrum Kuszug (1248). A 13. század második felében a Németújvári család ide tette át székhelyét.

Várrom Óház-tetőn [origo]

A várnál 1894-ben már végeztek régészeti kutatásokat, sőt 1896-ban kilátót is építettek, ám az 1917-ben összeomlott. A legújabb feltárások 1991-ben kezdődtek, ennek megfelelően feltártak egy lakótornyot, egy kapubástyát, amely előtt mesterséges várárok maradványai fedezhetők fel.

A felépített lakótorony jelenleg kilátóként működik, oda falépcső vezet fel. A panoráma szenzációs, Kelet felé feltűnik Kőszeg városa, tiszta időben látható a Fertő-tó, a Soproni-hegység, másik irányba pedig Ság és Somló tanúhegyei.

Az egykori várudvarban felállított padokon meg lehet pihenni, hogy aztán a túra a kék útvonalon folytatódjon. Figyelni kell arra, hogy a zöld jelzésről a kilátóhoz megérkezve balra kell haladni, ám ott az út kettéválik. Az első a Vörös kereszt és a Stájer-házak felé vezet, míg az északnyugati már határt veszi célba. Addig viszont nem kell elmenni, egy kellemes málnás, szedres területet átvágva, rövid aszfaltút során a Hét vezér-forrás kellemes felüdülést nyújt mindenkinek. A látvány nem mindennapi: a vezérekről elnevezett hét kifolyón tör a felszínre a víz, s kis tározón keresztül a völgyben folytatja útját. A forrás mellett régi határőrépület romjai éktelenkednek.

Hét vezér-forrás [origo]

Innen utunk vagy visszavezet az Óház-tetőn keresztül a parkolóig (ahol kocsinkat hagytuk), vagy továbbhaladunk északi irányba a kék jelzésen, amíg el nem érjük a műutat. Előttünk már a Pintér-tető látszik, az út pedig Kelet felé folytatódva a Kálvária-hegyre jut. A 394 méter magas dombról lefelé megcsodálhatjuk a Jézus szenvedéseit ábrázoló stációkat, a domb alján egy elrejtett kis alagútnál emléktábla jelzi: 1944-ben itt őrizték a Szent Koronát.

Maga Kőszeg város sok érdekességet rejt, a Várkörnek elnevezett várnegyed épületei impozáns látványt nyújtanak. Az 1932-ben épített Hősök tornyán keresztül érkezhetünk meg a belvárosba, ahol a XV. században épült Városház, a Tábornok-ház, a Lábasház, a Sgraffitós-ház, a Szent Jakab-templom, illetve a Szent Imre-templom mellett az Arany Egyszarvú patikamúzeum kínál látnivalót.

A leglátogatottabb hely persze a Jurisics-vár, amely történelmi szerepét nem kell hangsúlyozni. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány és serege 25 napi ostromot követően visszaverte a török ostromot, s gyakorlatilag ezzel megmentette Bécs városát. Ferdinánd király a vitézi tettéért Jurisics Miklóst Kőszeg bárójává nevezte ki. A sikeres megmenekülés emlékére a városban még ma is mindennap tizenegy órakor harangoznak.

Pincési László